De ennek nem kell így lennie: az agyunk egy olyan szerv, amely igenis megerősödhet, ahogyan idősödünk. Nincs ebben semmi turpisság - mindenki szert tehet éles elmére, legyen akármilyen korú. A jó hír az, hogy a kognitív hanyatlás nem elkerülhetetlen!
Mi tesz minket azzá, akik vagyunk?
ölt testet, azaz: amelyet egész nap hallgatnunk kell.
Ez az az énünk, amely egész nap parancsolgat nekünk, fontos vagy épp ostoba kérdéseket tesz fel, időnként érzelmileg a padlóra küld, és döntések sorozatává alakítja az életünket. Elkápráztat az a tény, hogy mindazon féltékenység, bizonytalanság és félelem forrása, amelyet valaha átéltünk, az agy üregeiben rejlik. Illetve az agy képes arra is, hogy adatokat fogadjon, valamint reményt, vidámságot és örömöt teremtsen.
És bár nem érinthetjük meg az agyunkat úgy, mint például a bőrünket vagy az orrunkat, - tudjuk, hogy ott van, csakúgy, mint a levegő, amelyet beszívunk, vagy a szél, amely végigsimítja az arcunkat. És azt is tudjuk, hogy e szervünk ad otthont egy másik elképesztő csodának, amelyet szintén nem láthatunk, érinthetünk meg, vagy nem érezhetünk, azonban egyértelműen az aggyal kapcsolunk össze: a memóriának, azaz az emlékezőképességnek. Ám a memória jóval több ennél, ahogyan a továbbiakban látni fogjuk: ez tesz minket egyedi emberré, és ez pedig az elme.
Azonban furcsa módon még ma sem tudjuk pontosan, az agy mely része ad otthont az elmének, a tudatosságnak, illetve hogy az egyáltalán teljes egészében az agyban
található-e. Véleményem szerint ez egy alapvető kérdés. Azon vonásunk, hogy tisztában vagyunk önmagunkkal és a környezetünkkel – azaz a tudatosság –, és amelyen lényünk minden más aspektusa alapul, továbbra is megfoghatatlan.
Az viszont pontosan tudható, (több kutatás és kísérlet bebizonyította) hogy elménk akkor maradhat egészséges, ha a testünk is az.
A magas vérnyomás és vérzsír-értékek, a cukorbetegség, a túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód, mind hozzájárulnak a kognitív funkciók romlásához. Ha lépéseket teszünk az egészségesebb életforma felé, az a szellemi frissesség megőrzéséhez is nagyban hozzájárul.
Tehát a demencia megelőzésének, a gyors gondolkodás
megőrzésének kulcsa - az egészség megtartása
1.) Táplálkozzunk megfelelően: A megfelelő élelmiszerek javítják agy működését, a memóriát, segítik a koncentrációt. A bevitt tápanyagok energiájának egy részét az agyunk használja fel, ezért sem mindegy, hogy mit eszünk.
Pl. az alábbi élelmiszerek segítik az agy működését:
- Lazac: Az olyan zsírdús halak, mint a lazac remek forrásai az omega-3 zsírsavaknak, amelyek szükségesek az agy növekedéséhez, működéséhez. Ezek a zsírsavak javítják a gyermek mentális képességeit. Tegyen például a tonhal helyett lazacot a szendvicsbe.
- Tojás: A tojás kiváló fehérjeforrás. A tojássárgája remek forrása a kolinnak is, ami gondoskodik a zsírmolekulák feldolgozásáról és elszállításáról a májban. Emellett a tojásban található tápanyagok fejlesztik a memóriát is. Készítsen tojásból reggelit.
- Mogyoróvaj: A gyerekek kifejezetten szeretik a mogyoróvajat, tehát ezzel az élelmiszerrel nem lesz gond. A mogyoróvaj tele van E-vitaminnal, antioxidánssal, emellett tartalmaz tiamint, ami jót tesz az agynak és glükózt, ami energiát ad. Készítsen klasszikus mogyoróvajas, lekváros szendvicset, vagy kenje pirítósra és tegyen banánt a tetejére.
- Teljes kiőrlésű gabonák: A teljes kiőrlésű gabonafélék remek energiaforrások, emellett tartalmaznak B-vitamint, amely jó hatással van az idegrendszerre. Érdemes a kenyérfélékből, péksüteményekből, kekszekből teljes kiőrlésűt választani.
- Zabliszt: A zab és a zabpehely kiváló energiaforrás és üzemanyag az agynak. A zab tele van rostokkal, ami telítettség érzést ad, amivel ki lehet küszöbölni az egészségtelen nassolnivalók iránti vágyat. A zab kiváló forrása az E-vitaminnak és cinknek, ami szintén hasznos az agynak. A zabpelyhet lehet alapnak használni és gyümölccsel, joghurttal, magvakkal, tejjel kiegészítve enni.
- Bogyós gyümölcsök: A bogyós gyümölcsök segítenek javítani a memóriát, mert tele vannak C-vitaminnal és antioxidánsokkal. Emellett omega-3 zsírsavakat is tartalmaznak. Egyen epret, cseresznyét, áfonyát, szedret. Minél intenzívebb a gyümölcs színe, annál egészségesebb. A bogyóféléket fel lehet használni turmixoknak, egészséges desszertek alapanyagának, készíthet belőlük szószokat vörös húsokhoz.
- Babfélék: A baba jót tesz a szívnek és az agynak is. A bab tele van fehérjével és összetett színhidrátokkal, rostokkal, ásványi anyagokkal. Ezeknek az összetevőknek köszönhetően a gyerekek egész nap tudják tartani az energiaszintjüket. Készülhet belőle főzelék, hideg saláta, leves.
- Színes zöldségek: Az erős, élénk színű zöldségek kiváló antioxidáns források, amik segítik az agysejtek működését. Mindenképpen egyen a gyerek paradicsomot, édesburgonyát, sütőtököt, sárgarépát, spenótot. Könnyebben eszik meg őket, ha szószok készülnek belőle vagy spagettire teszik, levesekbe főzik. Készítsen a gyereknek édesburgonyából sült krumplit, köretet édesített borsóból, bébirépából.
- Tej és joghurt: A tej és a joghurt kiváló forrása a B-vitaminoknak, mai segíti az agyszövetek növekedését. Az alacsony zsírtartalmú joghurt jó fehérje- és D-vitamin forrás. Utóbbira a gyerekeknek nagyobb mennyiségre van szüksége, mint a felnőtteknek. Adjon a gyereknek uzsonnára joghurtot.
- Sovány marhahús: A marhahús remek forrása a vasnak, amely szintén segít fenntartani a megfelelő energiaszintet. Emellett tartalmaz cinket, ami javítja a memóriát.
2.) Tornáztassuk meg az agyunkat. Az elme fitten tartására kiválóan alkalmas a társasjáték, a keresztrejtvény és egyéb fejtörők, az olvasás, a zenélés, de tanulhatunk új dolgokat is. Ezen tevékenységek segítségével úgy tűnik megtarthatók az idegsejtek közötti kapcsolatok, ami a szellemi frissesség megőrzésének kulcsa.
3.) Tornáztassuk meg a testünket. Az idegsejtek oxigénigénye óriási. Azoknál, akik fizikailag aktívak, csökken a szellemi leépülés kockázata, és tovább maradnak frissek. Naponta lehetőleg a szabadban fél órát sétáljunk, 15-20 percet jógázzunk, táncoljunk, vagy kerékpározzunk, vagy hetente ússzúnk.
4.) Pihenés. A túl kevés alvás hatással lehet a memóriára. A minimális alvásszükséglet napi 6 óra, de egy kutatási eredmény melyben főiskolásokat vizsgáltak, azt mutatta, hogy akik 8 órát pihentek, jobbnak bizonyultak az új ismeretek elsajátításában. (Idősebb korban csökken az alvásigény).
És nem utolsó sorban ügyeljünk a súlyunkra! A túlsúly nem a testről, hanem az agyról szól: a túlevés és a kényszeres evés például csak attól függ, hogy agyunk hogyan produkál olyan ősi evési szokásokat, amelyek a mai körülmények között már egyáltalán nem lenne szükség.
A normális értékek között tartott testsúly csökkenti az olyan betegségek kockázatát - cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke - melyek agyunkra is hatással lehetnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.