Belülről rothadunk

Tudom, nagyon durván hangzik, de ez az igazság akkor, ha savasító ételeket fogyasztunk. A helyes táplálkozás így nézne ki: 80%-ban lúgosító, 20%-ban savasító ételek. E helyett mi is a mai (nem csak magyar, de nemzetközi) helyzet?  90%-ban savasító ételeket fogyasztunk és csak 10%-ban lúgosítókat. 

Azt kell tehát elérnünk, hogy étkezéseinknél a lúgosító ételek domináljanak minél nagyobb arányban a savasító ételekkel szemben!

Mit okozhat az embernek a rossz bélflóra, helytelen bélműködés? Egyes felmérések szerint a betegségek 80%-át! Érdemes tehát komolyan venni. Az étrend megváltoztatása önmagában is képes komoly gyógyulást eredményezni, csupán egyetlen probléma van vele: hosszú idő alatt fejti ki hatását. Viszont az étrend megváltoztatása nélkül nincs komoly esély a tartós gyógyulásra.

Emésztő rendszerűnk két fő dologra alakult ki: az egyik, hogy a testi szükségletekhez elengedhetetlen tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat a szervezetünk számára biztosítsa. 

A másik, hogy az emésztési és feldolgozási folyamatokból képződött salakanyagokat eltávolítsa a szervezetünkből.

A szervezetnek egy életen át kell biztosítani ezeket a folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy tudatosan is hozzájáruljunk ezen automatikus működési funkciók segítéséhez. Ehhez meg kell érteni, mi vezet ezen folyamatok elfajulásához!

Az emberi szervezet tápanyag-feldolgozási folyamatai eléggé korlátozottak. Egyszerre csak egyféle tápanyagot tud tökéletesen feldolgozni. Amennyiben táplálkozásunk következtében rákényszerítjük szervezetünket, hogy többféle tápanyagot egyszerre próbáljon feldolgozni, úgy a tökéletlen emésztési folyamatok következtében emésztési problémák alakulhatnak ki, melyek hosszú távú hatásai az egész szervezetre kihatnak.

ROTHADÁSOS FOLYAMATOK AZ EMÉSZTŐRENDSZERBEN

Bizonyos élelmiszerek emésztése nem megy végbe tökéletesen az emberi emésztőrendszerben. Ezeket az anyagokat az emberi szervezetben lévő emésztőnedvek nem képesek tökéletesen lebontani, így rothadásos folyamatokon keresztül bomlanak le a tápcsatornában. Ez az élelmiszercsoport elsősorban az állati eredetű fehérjék: hús, tejtermékek, tojás, felvágottak, halak, különösen veszélyesek ilyen szempontból az állati belsőségek.

A szervezetbe kerülő fehérjék lebontásának végterméke a szén-dioxidon és vízen kívül a húgysav (valamint az ammónia és a karbamid). Mi történik ilyenkor az emberi szervezetben? A rothadásos folyamatok hatására megnövekszik az emésztőrendszer hőmérséklete, mely akár 38-40°C körüli tartós állapotot eredményezhet. A tartósan fennálló magas hőmérséklet hatására a sejtek fokozatosan károsodnak. Károsodik a bélflóra, mely baktériumai a szervezettel szimbiózisban táplálják és erősítik szervezetünket.

A bélflórában lévő baktériumok egy része segítséget nyújt a vitaminok beépülésében. Többek közt ezek a mikroorganizmusok alakítják át a bétakarotint A-vitaminná, ezek a baktériumok felelősek a szervezet működéséhez szükséges B-vitaminok előállításáért, mivel ez a vitamin-anyagcsere termékük.

 

Segítenek még az ásványi anyagok és a nyomelemek beépülésében. Karbantartják az emésztőrendszer nyálkahártyáját, és az immunrendszer működéséért közel 80%-ban felelősek. Bélflóra nélkül nincs immunrendszer és nem működnek a nyálkahártyák védelmi funkciói sem!

A tökéletlen emésztés hatására elszaporodhatnak a szervezetben a káros baktérium törzsek, melyek különféle problémákat okozhatnak akár a vékony-, akár a vastagbélben.

A rothadási folyamatok gázképződéssel is járnak. Ezek a gázok a bélnyálkahártya falán felszívódva bekerülnek a keringésbe, mely a szervezet önmérgeződéséhez vezethet. Mivel ezen gázok hozzákötődnek a vörösvérsejtekhez, így az oxigén molekulák már nem tudnak kapcsolódni hozzájuk. Ezáltal csökken a vér oxigénszállító képessége, illetve oxigénhiány alakul ki a szervezeten belül. Hatására eltolódik a vér sav-bázis egyensúlya, mely elsavasodáshoz vezethet.

A szervezet úgy védekezik ez ellen, hogy kalciumot szabadít fel, mely a véráramba kerülve megköti ezen gázokat, helyreállítva a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Az így megkötött molekulákat a szervezet a veséken keresztül próbálja kiválasztani, ami csak bizonyos határok között lehetséges. Azon anyagok, amelyeket a szervezet nem tud kiválasztani, előbb-utóbb lerakódnak.

MI OKOZHAT ERJEDÉST A SZERVEZETÜNKBEN?

Az erjedéses folyamatok a szervezetben alkoholképződéssel járnak. A szénhidrátok erjedésekor alkohol képződik. Ezt a folyamatot látjuk a szőlő esetében is, mikor erjesztéssel bort készítenek belőle, vagy az égetett szeszek esetén, mikor az előre erjesztett gyümölcsökből egyszerű desztillálással alkoholt vonnak ki. 

Nézzük, hogy a szervezetben ez milyen úton történik: Nem megfelelő tápanyagok egy étkezésen belüli elfogyasztásakor több lépésben történik az emésztés. A gyomorban első körben a fehérjék és zsírok lebontásához szükséges gyomornedvek termelődnek, mivel ezeket a tápanyagokat tudja a szervezet legnehezebben lebontani. Csak ezután biztosítja a szervezet a szénhidrátok lebontásához szükséges emésztőnedveket. Amíg a fehérjék lebontása történik, addig a szénhidrátok erjedéséhez szükséges környezet jelen van a gyomorban – nedves környezet, savas anyagok, és a megfelelő hőmérséklet.

Élelmiszer csoportok amiket együtt fogyasztva erjedéses folyamatok képződhetnek a szervezetben:

- Fehérjék együtt fogyasztása szénhidrátokkal: pl. rántott hús hasábburgonyával, tojásos tészta, pörkölt szafttal stb. 

- Kétfajta szénhidrát együtt fogyasztása: pl. lekváros kenyér, cukrozott gyümölcsök stb. 

- Fehérjék, zsírok, szénhidrátok együtt fogyasztása: pl. bármilyen sütemény, vajas kenyér kakaóval, töltött káposzta után túróscsusza desszertnek stb.

A fentiekből kitűnik, hogy szinte minden étkezés alkalmával elkövetjük ezeket a táplálkozási hibákat, amiknek hatása egy élet alatt összegződik, és egyszer csak bélflóránk fellázad, mert már nem tudja ellátni a feladatát. Ugyanis nem tud olyan mértékben regenerálódni, amilyen mértékben mi pusztítjuk.

MIT OKOZHATNAK A SZERVEZETBEN

AZ ERJEDÉSES FOLYAMATOK?

Az erjedés következtében képződő alkoholok erős sejtmérgek, így károsíthatják a májat és az idegsejteket, aminek következtében memóriazavarok, csökkent koncentrálóképesség, fejfájás, állandó fáradékonyság, epeproblémák, zsíranyagcsere-zavarok léphetnek fel.

Az erjedésesi folyamatok következtében megváltozik a bélflóra összetétele, és olyan baktériumok szaporodnak el a szervezetben, amelyek az erjedéses folyamatokat támogatják. Ennek egyenes következménye a felszívódási zavarok kialakulása. Amennyiben az erjedést segítő baktériumok a gyomorban is elszaporodnak, megváltozik a gyomor sav-bázis egyensúlya és lúgos kémhatású gyomornedvek termelődnek. Ennek egyenes következménye a gyomorban lévő emésztési folyamatok gyengülése és a szervezet teljes elsavasodása.

MI A MEGOLDÁS?

Kerüljük a savasító ételeket! Amennyiben nem tudja (nem akarja) kiiktatni a savasító ételeket, akkor lúgosítsa szervezetét olyan zöldtáplálék-kiegészítővel, ami természetes, szerves anyagokat tartalmaz és szervezete 100%-ban hasznosítani is  tudja.

A helyes táplálkozás így nézne ki: 80%-ban lúgosító, 20%-ban savasító ételek.
E helyett mi a mai (nem csak magyar, de nemzetközi) helyzet- 90%-ban savasító ételeket fogyasztunk és csak 10%-ban lúgosítókat. Azt kell tehát elérnünk, hogy étkezéseinknél a lúgosító ételek domináljanak minél nagyobb arányban a savasító ételekkel szemben!

Szervezetünk valamennyi szabályozó mechanizmusa (keringés, légzés, hormontermelés, emésztés) úgy működik, hogy egyensúlyban tartsa a belső sav-bázis szintet. A test nem tolerálja hosszú távon a túlzottan savas állapotot.

Az egyensúly felborulásának kezdetén a tünetek még nem erősek: bőrkiütés, fájdalmak, allergiák, megfázás és influenza, valamint fejfájás. Ahogy az elsavasodott állapot állandósul, a szervek és szervrendszerek működésében lépnek fel problémák. 

Ha a test szöveteinek pH értéke kritikusan savas, akkor az oxigénszint lecsökken, és a sejtek anyagcseréje leáll. A sejtek elhalnak. (A szervezet elsavasodásának következményeiről itt olvashat.)

Mit okozhat az embernek a rossz bélflóra, helytelen bélműködés? Egyes felmérések szerint a betegségek 80%-át! Érdemes tehát komolyan venni. Az étrend megváltoztatása önmagában is képes komoly gyógyulást eredményezni, csupán egyetlen probléma van vele: hosszú idő alatt fejti ki hatását. Viszont az étrend megváltoztatása nélkül nincs komoly esély a tartós gyógyulásra

Emésztő rendszerűnk két fő dologra alakult ki: az egyik, hogy a testi szükségletekhez elengedhetetlen tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat a szervezetünk számára biztosítsa. A másik, hogy az emésztési és feldolgozási folyamatokból képződött salakanyagokat eltávolítsa a szervezetünkből. 

A szervezetnek egy életen át kell biztosítani ezeket a folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy tudatosan is hozzájáruljunk ezen automatikus működési funkciók segítéséhez.

Ehhez meg kell érteni, mi vezet ezen folyamatok elfajulásához és meg kell ismerni minden lehetőséget, eme folyamatok megállításához és visszafordításához, amíg még nem késő.

A "keleti bölcsek" már régen rájöttek, hogy vannak olyan növények, melyek fogyasztásával, hosszú és egészséges életet élhetnek. Napjainkban egyre többen alkalmazzák a "természet patikája" által kínált lehetőségeket, melyek káros mellékhatások nélkül fejtik ki áldásos hatásukat úgy, hogy kitakarítják szervezetünkből a kemikáliákat és az életminőség javulásához szükséges anyagokat biztosítják a szervezet számára.

A földi élet alapja a tápanyagok "elégetése", amelynek során bonyolult folyamatokon keresztül a táplálék felhasználható összetevői oxigénnel egyesülnek, hasonló módon, csak lassabban, mint ahogyan a kályhában ropogó tűz "megemészti" a fát.

Az oxigén - amely elengedhetetlen az élethez - egy nagyon reaktív elem. Reakciója során a vassal rozsdát képez, amikor pedig a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy anyag oxigénnel egyesül.

Hasonló folyamat játszódik le a szervezetünkben is: az oxidációnak köszönhetően a testünk is "rozsdásodni kezd", sejtjeink lassan tönkremennek, elpusztulnak, mi pedig megöregszünk...

Ártalmas szabadgyökök

A fizikai és kémiai behatásokra a testünket felépítő óriásmolekulákból - például fehérjék, nukleinsavak - atomok, vagy atomcsoportok válnak le, s leválásukkal kémiailag aktív szabad kötőhelyek, úgynevezett szabadgyökök jönnek létre, amelyek tehát a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek.  A szabadgyökök a környezetükkel azonnal reakcióba lépnek és az óriásmolekulák károsodását, átrendeződését váltják ki.

E folyamatok során nemkívánatos melléktermékként rendkívül erőteljes oxidáló hatású kémiai anyagok keletkeznek, amelyek károsíthatják a sejteket, szerveket, testszöveteket, ezért a szabad gyökök tevékenységét egy védelmi rendszer kontrollálja.

Ha ez a kontrolláló rendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, és elősegítik az öregedési folyamatokat. Károsítják a DNS-t, a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat.

Az antioxidánsok viszont segítenek leküzdeni a szabad gyököket! Az antiocidánsok több száz természetben előforduló anyagban és formában megtalálhatóak, mint pl. a zöldségekben, gyümölcsökben, gyógynövényekben stb, és egymással együttműködve közösen dolgoznak a szabad gyökök káros hatásainak leküzdésében.