Csak 1958-ban tudták a tudósok izolálni a titokzatos vegyületet, melyet a tobozmirigy termel, és amelyet melatoninnak neveztek el. A melatonin név a görög melas szóból eredeztethető, mely feketét jelent. A kifejezés a hormon azon tulajdonságára utal, hogy kizárólag sötétben, a sötétség hatására termelődik az élő szervezetekben.
Kutatások megállapították, hogy a szervezet megfelelő melatonin szintje segít megelőzni az öregedés számos tünetét, köszönhetően erős antioxidáns hatásának, ami hozzájárul a szabad gyökök, gyulladások és oxidatív stressz elleni küzdelemhez. Mivel melatonin receptorok gazdagon találhatók a bőrben ezeken keresztül védi a bőrsejteket és a bőrt is, a korai öregedéstől.
A mai nyomasztó világban azonban egyre inkább ki vagyunk téve a stressz káros hatásainak, sokszor a pihenés rovására túlvállaljuk magunkat, nem fordítunk kellő figyelmet a regenerálódásra és a testmozgásra, éjszakába nyúlóan dolgozunk, sőt, nem kevesen vannak, akik mesterségesen túlpörgetik magukat mondjuk extrém kávézással és egészségi állapotukban hanyatlás érzékelhető. Amit levertség, fáradékonyság, fejfájás és rossz teljesítőképesség jelez. (munkában és a szexuális életben)
A jó alvással szerencsére sok minden helyrebillenthető: az alvásnak ugyanis energizáló, regeneráló szerepe van, döntő a kiegyensúlyozottság, a magas szintű teljesítőképesség, a koncentrálókészség és a jó hangulat, a kellő vitalitás megőrzésében. Ha azonban napközben is túlhajszoljuk magunkat és az éjszaka folyamán sem nyílik mód a pihenésre, ennek már akár komoly következményei is lehetnek.
Vannak emberek, akik szinte mindig elégedettek alvásukkal: könnyen elalszanak, éjszakai pihenésük nyugodt, nem nyomasztják őket rémálmok, és reggel kipihenten ébrednek. (tesznek róla, hogy jól aludjanak)
Az éjszaka valamennyi szervünk -különösen
az agy- számára fontos pihenő periódus.
Az alvás alatt történik a szervezet regenerálódása, sőt, agyunk például ilyenkor dolgozza fel és tárolja a megfelelő ismereteket, mely folyamatot -memória-konszolidációnak- hívunk. A melatonin természetes módon segíti az elalvást. A melatonin segít abban, hogy éjszaka jól tudjunk aludni. A tobozmirigyben termelődő hormon beállítja a szervezet belső óráját, mely az ún. suprakiazmatikus magban működik.
A tobozmirigy tartalmaz vizuális sejteket. Ezek észlelik a szemből érkező jeleket a hipotalamuszon keresztül. Olyanok, mint a szem rúd- és kúpos sejtjei. Napközben a szemekben észlelt fény jelzi a hipotalamusznak, és továbbítja a tobozmirigynek.
Amikor még nem volt naptár és óra, az emberek a természethez igazodtak az alvást és ébrenlétet illetően. Ha lement a nap, a földet sötétség borította el, ami álmosságot idézett elő, és az emberek nyugovóra tértek. Ezt az egyszerűnek tűnő beidegződést azonban a szervezet bonyolult mechanizmusa irányítja: az álmosságérzetet a melatonin nevű hormon idézi elő, melyet az agyban lévő tobozmirigy termel.
A szem pupillája szabályozza a szembe jutó fény erősségét. A fény mennyiségének csökkenése - a sötétedés - bonyolult "üzenetközvetítésen keresztül" elindítja a melatonintermelést, amely álmossághoz, majd alváshoz vezet.
A tobozmirigy nem csak az emberek, hanem az állatok viselkedését is szabályozza.
A mai kor embere már nincs kitéve a természet szeszélyének, a világítás, a fűtés által képesek vagyunk kivonni magunkat a nappalok-éjszakák tél-nyár szervezetre gyakorolt hatása alól. A tobozmirigy azonban továbbra is karmesterként működik szervezetünk szabályozásában és biológiai óránk működésében. Irányítja napi ritmusunkat az evéstől az alvásig, a hangulatváltozástól az immunrendszer megfelelő állapotáig bezárólag. Ezt leginkább akkor észleljük, ha hosszú repülőút után egy másik időzónába kerülünk, ami által kizökkenünk megszokott alvási-evési ritmusunkból, és az ún. "jet-lag" utazási betegségtől szenvedünk.
A melatoninszint jelentős napszaki ingadozást mutat. Megállapították, hogy emberekben a vér melatoninszintje éjjel tízszer magasabb, mint nappal. Felfedezték, hogy ha az embereknek melatonint adtak, akkor elálmosodtak, akár nappal is. Ebből arra következtettek, hogy fontos szerepet kell hogy játsszon az alvás-ébrenlét szabályozásában.
Ha alacsony a testhőmérsékletünk, melatonin szeretne termelődni, de nem tud, mert felkapcsoltuk a lámpát és lenyomódik a melatoninszint. A melatonin nagyon fontos időzítő szerepet játszik az aktivitás- nyugalom ritmusban. Lényeges, hogy akkorra időzítsük az aktivitásunkat, amikor az természetesen is megjelenne.
A melatonin olyan vegyület, ami kommunikál az immunrendszer és a belső elválasztású mirigyek között, ahol a kétirányú kommunikáció már régóta bizonyított és szükséges a hosszú egészséges élethez.
Az elmúlt évtizedekben a melatoninról úgy számoltak be, hogy fontos funkciót tölt be vírusellenes, antibiotikus és parazitaellenes molekulaként. A legfrissebb tanulmányok azt is megerősítik, hogy a melatonin erős antioxidáns és sejtvédő hatóanyag, ami immunmodulátorként segíti az immunrendszer alul és túlműködéseit, krónikus és akut gyulladásokat csökkentő és idegrendszert támogató szereppel.
Az utóbbi években fordult az orvosi kutatás a napi, más néven circadián, vagy diurnális ritmus működése felé: kiderült ugyanis, hogy számtalan testi folyamat, például a testhőmérséklet változása, a hormontermelő mirigyek működése, de a keringési- és az emésztőrendszer működése is napi ritmust követ. Ez azt jelenti, hogy vannak aktívabb, és kevésbé aktív, pihenő időszakok -, a megfelelő, jó közérzethez pedig az szükséges, hogy a megfelelő szervek a megfelelő időben dolgozzanak.
Egy viszonylag friss, 2021 augusztusi átfogó kutatás szerint a melatonin pótlás a vírus fertőzés korai szakaszában adagolva enyhíti a vírus által előidézett citokinviharokat, (citokinviharnak nevezzük az immunrendszer heves gyulladással járó reakcióját, mely szervi elégtelenségekhez, majd végül a szervezet teljes összeomlásához vezethet) csökkenti az oxidatív stresszt, növeli a szervezet ellenállóképességét és a túlélési esélyeket.
A melatonin csak éjszakai alvásközben, és teljes sötétben termelődik,
a fény (még a legcsekélyebb is!) visszaszorítja termelődését!
Ennek több szempontból is van jelentősége: egyrészről ezért fontos, hogy lehetőség szerint betartsuk az alváshygiénés előírásokat, tehát ha aludni térünk, biztosítsuk a teljes sötétséget, a megfelelő hőmérséklet, kényelmes fekhely mellett. Helytelen és alvásrontó hatású, ha kislámpa ég a szobában, vagy akár az előszobában.
A tobozmirigy és a melatonin a test belső látórendszere, a "harmadik szem".
A fény csökkenti a melatoninná alakuló szerotonin mennyiségét a tobozmirigyben. Sötétben a szerotonin melatoninná alakul. Beindítja a melatonint a véráramba való felszabadítását. A naplemente után megindul a melatonin termelés, és négy órás sötétség után a melatonin szintje eléri a csúcsát. Ez egybeesik az alvás idejével.
A szem pupillája szabályozza a szembe jutó fény erősségét. A fény mennyiségének csökkenése - a sötétedés - bonyolult "üzenetközvetítésen keresztül" elindítja a melatonintermelést, amely álmossághoz, majd alváshoz vezet.
A tobozmirigy nem csak az emberek, hanem az állatok viselkedését is szabályozza.
Tavasszal a nappalok megnyúlnak, ezt a tobozmirigy érzékeli és, például a madarakat, vándorlásra készteti. Ősszel, amikor több melatonin termelődik szervezetükben, ez kihat az állatok szőrnövekedésére, azaz meleg bundát növesztenek a tél átvészelésére. Ugyancsak növeli a zsírraktárak feltöltődését és a téli álomra való felkészülést, amit szintén a tobozmirigy által termelt hormon generál. Tavasszal szintén a tobozmirigy ébreszti fel álmukból az állatokat azáltal, hogy fokozza anyagcseréjüket. Ilyenkor levedlik téli bundájukat és tavaszi szőrzettel cserélik fel.
A tobozmirigy szerepe az alvás-ébrenlét szakaszokban
A melatoninszint jelentős napszaki ingadozást mutat. Megállapították, hogy emberekben a vér melatoninszintje éjjel tízszer magasabb, mint nappal. Felfedezték, hogy ha az embereknek melatonint adtak, akkor elálmosodtak, akár nappal is. Ebből arra következtettek, hogy fontos szerepet kell hogy játsszon az alvás-ébrenlét szabályozásában.
A fény, előre-hátra képes tolni a melatonin felszabadulás ritmusát. Az éjszaka első felében a fény, fázist előretoló, késleltető hatású. Ha az alvás közepén túl érkezik a fényhatás, akkor visszatolja a melatonin ritmust, és a következő éjszakán nyilvánul majd meg ez a két hatás.
Éjszaka amint nő a fényintenzitás, csökken a melatonin termelés. Nappal, egyáltalán nem termelődik melatonin a tobozmirigyben!
Az éjszakai műszakban dolgozók, és az idősebb emberek gyakran küzdenek elalvási nehézséggel. Akik éjszaka dolgoznak, mesterséges fénynek vannak kitéve azon időszakban, amikor szervezetük a természetes sötétségre számít. A fény (akár természetes, akár mesterséges) blokkolja a melatonin felszabadulását és megzavarja az alvásritmust.
Nemcsak az éjszakai, illetve gyakori váltott műszakban dolgozók küzdenek elalvási nehézséggel, hanem azok is, akik utazásuk során több időzónát repülnek át. (jet-lag) Mivel szervezetüknek hosszabb idő szükséges az alkalmazkodáshoz, nem tudják felvenni a helyi idő ritmusát, nappal lesznek álmosak és éjjel nem tudnak aludni, így emésztésük is felborul. Különösen nagy probléma ez azoknak, akiknek fontos üzleti megbeszélésen, tárgyaláson kell részt venniük, és közben nem érzik valami fittnek magukat.
Éjszaka amint nő a fényintenzitás, csökken a melatonin termelés. Nappal, egyáltalán nem termelődik melatonin a tobozmirigyben!
Az éjszakai műszakban dolgozók, és az idősebb emberek gyakran küzdenek elalvási nehézséggel. Akik éjszaka dolgoznak, mesterséges fénynek vannak kitéve azon időszakban, amikor szervezetük a természetes sötétségre számít. A fény (akár természetes, akár mesterséges) blokkolja a melatonin felszabadulását és megzavarja az alvásritmust.
Nemcsak az éjszakai, illetve gyakori váltott műszakban dolgozók küzdenek elalvási nehézséggel, hanem azok is, akik utazásuk során több időzónát repülnek át. (jet-lag) Mivel szervezetüknek hosszabb idő szükséges az alkalmazkodáshoz, nem tudják felvenni a helyi idő ritmusát, nappal lesznek álmosak és éjjel nem tudnak aludni, így emésztésük is felborul. Különösen nagy probléma ez azoknak, akiknek fontos üzleti megbeszélésen, tárgyaláson kell részt venniük, és közben nem érzik valami fittnek magukat.
Egyes kutatásokszerint a melatonin szerepet játszik az álmainkban is.
Melatonin és élénk álmok: Ha alváshiányban szenved, és az optimálisnál rövidebb REM-alvási periódusban van, akkor a szokásosnál hosszabb ideig tartó REM-alvási időszakot fog tapasztalni, ha elegendő alvást kap – ezt a jelenséget REM-rebound néven ismerik. Az alvásmegvonást követő hosszabb REM-alvás élénk álmokat eredményezhet, és teljesen normális jelenség. Ezenkívül számos egyéb tényező is hozzájárulhat az élénk álmokhoz, beleértve a töredezett alvást, a stresszt, a gyógyszeres kezelést, a terhességet és az alvászavarokat.
Melatonin és rémálmok: Ha intenzív, élénk vagy furcsa álmai vannak nyugtalanító tartalommal, az egy "rémálom". Nagyon kevés kutatás (némelyik ellentmondó) bizonyítja, hogy a melatonin befolyásolja rémálmokat. (Valójában egy REM-alvás-viselkedési zavarban szenvedő emberekkel végzett tanulmány kimutatta, hogy a melatonin-kiegészítők valóban csökkentették a rossz álmokat.)
MELATONIN ÉS IMMUNRENDSZER
Az utóbbi években fordult az orvosi kutatás a napi, más néven circadián, vagy diurnális ritmus működése felé: kiderült ugyanis, hogy számtalan testi folyamat, például a testhőmérséklet változása, a hormontermelő mirigyek működése, de a keringési- és az emésztőrendszer működése is napi ritmust követ. Ez azt jelenti, hogy vannak aktívabb, és kevésbé aktív, pihenő időszakok -, a megfelelő, jó közérzethez pedig az szükséges, hogy a megfelelő szervek a megfelelő időben dolgozzanak.
Egy viszonylag friss, 2021 augusztusi átfogó kutatás szerint a melatonin pótlás a vírus fertőzés korai szakaszában adagolva enyhíti a vírus által előidézett citokinviharokat, (citokinviharnak nevezzük az immunrendszer heves gyulladással járó reakcióját, mely szervi elégtelenségekhez, majd végül a szervezet teljes összeomlásához vezethet) csökkenti az oxidatív stresszt, növeli a szervezet ellenállóképességét és a túlélési esélyeket.
Mennyi melatonint termel a szervezet természetesen? A legtöbb ember önmagában is elegendő melatonint termel az alváshoz, melynek szintje éjszaka emelkedik, majd reggel csökken, amikor a kortizol hormon szintje megemelkedik, hogy elősegítse az ébrenlétet. De a szervezet által ténylegesen termelt melatonin mennyisége az életünk során változik: szintje nő, vagy csökken az élet különböző szakaszaiban. Mivel a melatonin szintje az életkorral folyamatosan csökken 30 éves kor körül, majd 40 év körül a folyamat tovább gyorsul, míg 60 éves korhoz közeledve jelentősen felgyorsul vagy megszűnik, így az idősebbek alvászavarának "el- és átalvási nehézségek, korai felébredés" hátterében melatonin-hiány lehet
és az étrend vagy a stressz megzavarhatja a szervezet normál melatonintermelését.
Ha valaki alvászavarral küzd, kivizsgálásra szorul, hogy pontosan mi is áll az alvászavar "inszomnia" hátterében!
Ha nem betegség okozza az alvásproblámat és meg akarja szüntetni a rémálmokat, vagy nyugodtan szeretne aludni megoldás lehet az alábbi javaslat:
-1: gyakorolja a megfelelő alváshigiéniát (például tartsa be a rendszeres alvási ütemtervet) és ápolja a lelki békéjét (az élet jó és nehéz tapasztalatainak elfogadásával) stresszoldó gyakorlatok, például jóga, éber meditáció segítségével. és egyéb relaxációs gyakorlatokkal!
- 2: Pótolja a melatonint melatonin tablettával.
Mennyi a megfelelő melatonin pótlása felnőtteknek? A bevihető melatonin biztonságos mennyisége napi 0,3-10 mg dózisban van, de ez valóban függ az életkortól és az alvásproblémáktól. Általában a legjobb, ha alacsony adaggal kezdi, és (szükség szerint) növeli, hogy megtalálja az Ön számára legmegfelelőbbet.
Ha az alvás minőségének javítására törekszik, a maximális hatékonyság érdekében vegye be a melatonint körülbelül 30-60 perccel lefekvés előtt. Ha a melatonin természetes alvássegítőként történő használata után másnap kábának érzi magát, előfordulhat, hogy túl nagy adagot vett be. Ha ez megtörténik, próbáljon meg legközelebb kisebb adagot bevenni, és ellenőrizze, hogy ez megoldja-e a problémát.
Szép álmokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.