A méhek ősi Titka
Vajon mi lehet a titkuk, hogyan tudtak túlélni ennyi viszontagságon keresztül, amikor ezalatt az idő alatt tőlük sokkal erősebb és nagyobb fajok ezrei tűntek el a Föld színéről. Elmondhatjuk, hogy a méhek által termelt és gyűjtött értékes anyagok már akkor az egészségünket szolgálták, mikor még a gyógyításunkra szakosodott személyek nem voltak.
Az emberiség már az ősidők óta kedveli és gyógyhatású élelmiszerként tartja számon a mézet. Felhasználása igencsak sokoldalú: az egyszerű ételízesítéstől, kozmetikai felhasználáson át, egészen az egészségügyig mindenhol megtalálható.
Az ember már az ősidőkben rájött, hogy a méz és a méhkas egyéb termékei nemcsak táplálékot, hanem betegségek elleni orvosságot is jelentettek számára. Erre utalnak az ókori kultúrák írásos emlékei, barlangrajzai. A különböző kultúrák történelmi írásai is említik a mézet és a méhek által készített egyéb anyagok gyógyító hatását, és napjainkban is nagyon sokféle könyvet találhatunk, amelyek középpontjában a méz gyógyító ereje szerepel.
- Már az őskor kezdetétől a természetes alapelemek között jegyzik a méhtermékeket, amiket étrend-kiegészítőként vagy ételek feljavítására, illetve később a fájdalom és a szenvedés csil#lapítására használtak. Már ősapáink is fogyasztottak mézet. Erre a legkézzelfoghatóbb bizonyíték egy 16.000 éves spanyol szikla rajz, ami egy embert ábrázol mézgyűjtés közben. Az apiterápia hagyományos gyakorlata tehát az emberi történelemkezdetére nyúlik vissza.
- I.e. 4000 évnél is régebbi agyagtáblákba vésett mezopotámiai írások említik egyebek mellett a mézet, mint orvosságot.
-Ezer évvel később Ébers, neves angol egyiptológus által felfedezett - fáraó-kori papirusztekercsek a méz mellett már a méhviaszt is kiváló gyógyszernek nevezik. Egyiptomban már akkor fejlett volt a mézfeldolgozás.
- Időszámításunk előtt 3200-tól, az egyiptomi civilizáció első dinasztiájától kezdve, a méh az uralkodó szimbóluma volt.
- Időszámításunk előtt 3000-2000 között írt India legrégibb könyve a Rigvéda– ía mézről és a méhekről több alkalommal is említést tesz.
- Ókori görög- római írások, valamint az ősi hindu civilizáció is utal a méhek és a méz orvosi hasznára. (védikus irodalom alapján i. e. 2000 körül)
- Arisztotelész, Hippokratész számos kötetet írtak a természetes gyógymódokról, ahol kiterjedten sorolják fel a méz a viasz és a propolisz alkalmazásának lehetőségeit. Dioszkoridész görög orvos (I.sz.) egyetemes gyógyszernek, panaceának tekintette a mézet, mellyel sebeket, fül-, szem-, torok-, mell és vesebajokat gyógyított. Pliniusz javasolja a méz és propolisz alkalmazását sebekre, szem- és belgyógyászati betegségekre.
- Magyarország területéről a legkorábbi írásos emlék 1370 környékéről származik. A nagymértékű cukorgyártás kezdete előtt a méz volt az egyetlen édesítőszer. Napjainkban kezdi újra visszanyerni megérdemelt helyét a táplálkozási piramisunkban.
- Hazánkban először Nemesszeghy Kálmán méhész-cukrász írt könyvében 1907-ben a "Méz a háztartásban" a mézes gyógyításról, ma is alkalmazható hatásos receptekkel.
- Az 1950-es évek elején egy világméretű kísérletet végeztek, amely nagyban hozzájárult a méz és a propolisz tradicionális értékeinek megismeréséhez/megismertetéséhez. Ezenkívül –mindaddig ismeretlen – pozitív hatásait is felfedezték a pollennek és a méhpempőnek.
A gyógyítás mellett a hosszú élet elérését is kutatták.
-Már a legrégebbi orvosi művekben (i.e. 2700 Kína) tanácsolták ennek érdekében a porított ginszenggyökér és méz keverékének fogyasztását, melynek hatékonyságát a modern kor kutatói is megerősítették.
-Mezopotámiában a mézzel tejjel liszttel és szezámmaggal készített étel fontos áldozati eledel volt.
-A rómaiak a méz és szezámmag keverékét tartották az erő és kitartás fontos zálogának, amit harcosaiknak adtak rendszeresen.
-A kelták, angolszászok még sört is készítettek a mézből, amelynek fiatalító hatást tulajdonítottak.
A méz, mint gyógyhatású-táplálék kutatása, kiszélesedett az apiterápia minden termékére, és mint specifikus tevékenység ma is folytatódik biológiai, kémiai, mikrobiológiai, farmakológiai, orvosi berkekben nemzetközi szinten, az egyes termékeknek az embergyógyászatban történő magas szintű tudományos felhasználása érdekében.
Az apiterápia a méhészeti termékekben megtalálható aktív hatóanyagokat használja fel megelőzés és az egyes betegségek gyógyítása szempontjából.
Az ember már az ősidőkben rájött, hogy a méz és a méhkas egyéb termékei nemcsak táplálékot, hanem betegségek elleni orvosságot is jelentettek számára. Erre utalnak az ókori kultúrák írásos emlékei, barlangrajzai. A különböző kultúrák történelmi írásai is említik a mézet és a méhek által készített egyéb anyagok gyógyító hatását, és napjainkban is nagyon sokféle könyvet találhatunk, amelyek középpontjában a méz gyógyító ereje szerepel.
- Már az őskor kezdetétől a természetes alapelemek között jegyzik a méhtermékeket, amiket étrend-kiegészítőként vagy ételek feljavítására, illetve később a fájdalom és a szenvedés csil#lapítására használtak. Már ősapáink is fogyasztottak mézet. Erre a legkézzelfoghatóbb bizonyíték egy 16.000 éves spanyol szikla rajz, ami egy embert ábrázol mézgyűjtés közben. Az apiterápia hagyományos gyakorlata tehát az emberi történelemkezdetére nyúlik vissza.
- I.e. 4000 évnél is régebbi agyagtáblákba vésett mezopotámiai írások említik egyebek mellett a mézet, mint orvosságot.
-Ezer évvel később Ébers, neves angol egyiptológus által felfedezett - fáraó-kori papirusztekercsek a méz mellett már a méhviaszt is kiváló gyógyszernek nevezik. Egyiptomban már akkor fejlett volt a mézfeldolgozás.
- Időszámításunk előtt 3200-tól, az egyiptomi civilizáció első dinasztiájától kezdve, a méh az uralkodó szimbóluma volt.
- Időszámításunk előtt 3000-2000 között írt India legrégibb könyve a Rigvéda– ía mézről és a méhekről több alkalommal is említést tesz.
- Ókori görög- római írások, valamint az ősi hindu civilizáció is utal a méhek és a méz orvosi hasznára. (védikus irodalom alapján i. e. 2000 körül)
- Arisztotelész, Hippokratész számos kötetet írtak a természetes gyógymódokról, ahol kiterjedten sorolják fel a méz a viasz és a propolisz alkalmazásának lehetőségeit. Dioszkoridész görög orvos (I.sz.) egyetemes gyógyszernek, panaceának tekintette a mézet, mellyel sebeket, fül-, szem-, torok-, mell és vesebajokat gyógyított. Pliniusz javasolja a méz és propolisz alkalmazását sebekre, szem- és belgyógyászati betegségekre.
- Magyarország területéről a legkorábbi írásos emlék 1370 környékéről származik. A nagymértékű cukorgyártás kezdete előtt a méz volt az egyetlen édesítőszer. Napjainkban kezdi újra visszanyerni megérdemelt helyét a táplálkozási piramisunkban.
- Hazánkban először Nemesszeghy Kálmán méhész-cukrász írt könyvében 1907-ben a "Méz a háztartásban" a mézes gyógyításról, ma is alkalmazható hatásos receptekkel.
- Az 1950-es évek elején egy világméretű kísérletet végeztek, amely nagyban hozzájárult a méz és a propolisz tradicionális értékeinek megismeréséhez/megismertetéséhez. Ezenkívül –mindaddig ismeretlen – pozitív hatásait is felfedezték a pollennek és a méhpempőnek.
A gyógyítás mellett a hosszú élet elérését is kutatták.
-Már a legrégebbi orvosi művekben (i.e. 2700 Kína) tanácsolták ennek érdekében a porított ginszenggyökér és méz keverékének fogyasztását, melynek hatékonyságát a modern kor kutatói is megerősítették.
-Mezopotámiában a mézzel tejjel liszttel és szezámmaggal készített étel fontos áldozati eledel volt.
-A rómaiak a méz és szezámmag keverékét tartották az erő és kitartás fontos zálogának, amit harcosaiknak adtak rendszeresen.
-A kelták, angolszászok még sört is készítettek a mézből, amelynek fiatalító hatást tulajdonítottak.
A méz, mint gyógyhatású-táplálék kutatása, kiszélesedett az apiterápia minden termékére, és mint specifikus tevékenység ma is folytatódik biológiai, kémiai, mikrobiológiai, farmakológiai, orvosi berkekben nemzetközi szinten, az egyes termékeknek az embergyógyászatban történő magas szintű tudományos felhasználása érdekében.
Az apiterápia a méhészeti termékekben megtalálható aktív hatóanyagokat használja fel megelőzés és az egyes betegségek gyógyítása szempontjából.
A méhészeti termékek egy része növényi eredetű, úgymint a méz, a virágpor, a propolisz, míg a másik része a méhektől származik, úgymint a méhpempő, a méhméreg és a méhviasz. Az apiterápia a természetes készítményeken túl, ezek hatóanyagait számos formában alkalmazza. (Ilyenek a kenőcsök, tinktúrák, oldatok, kivonatok, gyógyeszenciák, tabletták, stb.).
A méhek ajándékai az élethez
A méz, a méhek aranya. A méhek felbecsülhetetlen értékű, életet és gyógyulást hozó, aranyló méze már az ősidőkben is a legértékesebb fizető- és csereeszköz volt. Az egészség és bőség szimbóluma. A mézet folyékony aranynak is nevezték. A méz több mint 70 aktív összetevőt tartalmaz. A mézet nemcsak gyógy#hatású terméknek tekinthetjük, hanem élelmiszernek is. Ezen túlmenően a méhtermékek ha#tékonysága a kozmetikai kezelések során is bizonyított. A mézről, a "méhek aranyáról" és gyógyhatásairól itt olvashat.
A méhtermékek olyan természetes élelmiszerek, melyek az élethez elengedhetetlen anyagokat tartalmaznak. A földünkön létező összes élelmiszer közül egyedül a méznek van az emberi vérhez leginkább hasonlító kémiai összetétele. Sőt! Nincs még egy olyan teljes értékű, jobban tolerálható és a szervezetben jobban felszívódó élelmiszer, mint a méz. Tehát, ha az ételeket egy listán osztá#lyozni lehetne, akkor a méhtermékek a dobogó felső fokán végeznének. A méhtermékekben minden nélkülözhetetlen aminosav megtalálható, ami szükséges az anyagcseréhez: vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, valamint olyan anyagok, amelyek közvetlenül felszívódnak az emberi testben, mint például a lipidek, enzimek, koenzimek, szerves savak stb.
Nemcsak beltartalmuk miatt (hiszen valódi üzemanyagot jelentenek a testnek), hanem mert mindenféle erőfe#szítés nélkül vértezik fel a testet a betegségekkel szemben. Olyan anyagot tartalmaznak, amelyek bőrregeneráló hatásúak, láthatóan javítja a bőr szerke#zetét, rugalmasságát, színét és selymességét. A méhtermékekből készült kozmetikumok ha#tékonyan késleltetik a bőr öregedését. A mézet, a méhviaszt és a propoliszt a különböző test#ápoló szerek (szappanok, ajakírek, krémek, kenőcsök, testápolók) előállításakor eredménye#sen használják.
Amikor a méhek segítenek a gyógyulásban
A méhek felbecsülhetetlen értékű, életet és gyógyulást hozó, aranyló méze már az ősidőkben is a legértékesebb fizető- és csereeszköz volt. Az egészség és bőség szimbóluma. A mézet folyékony aranynak is nevezték.
- MÉZ: A méz a "méhek aranya"! A méz a legsterilebb "élő élelmiszer", tele van bioenergiával. Még ha a legveszélyesebb baktériummal fertőznénk is meg, hamarosan önmagától sterilizálódna. Erre egyszerű a magyarázat: a baktériumok víz nélkül életképtelenek. A méz erősen hidrofil hatású, tehát vizet képes kivonni, így a baktériumok elpusztulnak. A méz antibakteriális, antioxidáns, fogszuvasodást megelőző, gyulladásgátló, vértisztító, energizáló hatású.
-VIRÁGPOR: A virágpor tartalmaz mindent, ami az élethez szükséges: fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, a lehető legtermészetesebb formában. Teljes értékű tápanyagként építik és teszik egészségesebbé az emberi szervezetet is.
-PROPOLISZ: A balzsamos illatú propolisz a természet egyik legerősebb antibiotikuma, amivel nem csak a méhek tudják megőrizni egészségüket és tisztaságukat, hanem mi, emberek is. Hatásmechanizmusa annyira fantasztikusan egyedülálló, hogy az ártalmas vírusok és baktériumok évmilliók alatt sem tudtak ellenállóvá válni vele szemben. Fertőtlenít, gyógyít és erősíti az immunrendszert.
-MÉHPEMPŐ: A méhpempő, ez a semmihez sem hasonlítható életelixír méltán érdemelte ki a Royal Jelly (=királyi eledel) nevet. A kaptárban ezt a méhkirálynő fogyasztja, aki olyan rendkívüli tulajdonságokkal bír, hogy 8-10-szer tovább él, mint a dolgozók; és naponta képes testsúlyának megfelelő mennyiségű petét lerakni. Az emberi szervezetre gyakorolt áldásos hatásai közül is kiemelkedő a termékenységet fokozó, sejtmegújító, fiatalító, energetizáló hatása.
-PROPOLISZ: A balzsamos illatú propolisz a természet egyik legerősebb antibiotikuma, amivel nem csak a méhek tudják megőrizni egészségüket és tisztaságukat, hanem mi, emberek is. Hatásmechanizmusa annyira fantasztikusan egyedülálló, hogy az ártalmas vírusok és baktériumok évmilliók alatt sem tudtak ellenállóvá válni vele szemben. Fertőtlenít, gyógyít és erősíti az immunrendszert.
-MÉHPEMPŐ: A méhpempő, ez a semmihez sem hasonlítható életelixír méltán érdemelte ki a Royal Jelly (=királyi eledel) nevet. A kaptárban ezt a méhkirálynő fogyasztja, aki olyan rendkívüli tulajdonságokkal bír, hogy 8-10-szer tovább él, mint a dolgozók; és naponta képes testsúlyának megfelelő mennyiségű petét lerakni. Az emberi szervezetre gyakorolt áldásos hatásai közül is kiemelkedő a termékenységet fokozó, sejtmegújító, fiatalító, energetizáló hatása.
- HERETEJ: Hasonlóan a méhpempőhöz a heretej is egy természetes, biológiailag aktív és energetizáló méhtermék. Így - mind eredeti, mind más méhtermékekkel kevert állapotában - alkalmas bizonyos betegségek megelőzésére, illetve kezelésére.
- MÉHKENYÉR: A méhkenyér, a perga a méhek által erjesztett virágpor, a kaptár természetes körülményeiben. A méhkenyér olyan anyagokat tartalmaz, melyek minden szempontból fontosak az emberi szervezet számára is. A méhkenyér segít a szervezet méregtelenítésében, biztosítja a máj és a bélrendszer megfelelő működését, megelőzi és kezeli a vérszegénységet erősíti az immunrendszert.
- MÉHVIASZ: A méhek által termelt méhvasz egy szilárd halmazállapotú anyag, amely nem lép kölcsönhatásba sem a mézzel, sem a pollennel, sem pedig a méhpempővel, valamint nagyon fontos jellemzőkkel rendelkezik az apiterápiát alkalmazó emberek számára. Belsőhasználata ajánlott szénanátha, ínybetegség, székrekedés esetén, külsőleg történő használat pedig hátfájdalom (propolisszal kombinálva), arthrosis, pattanás, kozmetikai használat (szőrtelenítés) esetén.
-MÉHMÉREG: A méhméreg a méhek védelmét szolgálja, mert igen sok illetéktelen betolakodó pályázik értékes termékeikre. Nem is gondolnánk, hogy a félelmetesnek hitt méhméreg is milyen jótékony, gyógyító hatással van az emberi szervezetre. Az összes méhtermék közül – a legjobb és legősibb gyógyító hatása a méhméregnek van. Kezelhető vele a reumás és az ízületi fájdalom, a krónikus gyulladásos be#tegségek (például az íngyulladás vagy a nyáktömlőgyulladás), a sclerosis multiplex. Hosszú évezredek óta alkalmazzák már a mozgásszervi problémák (reuma, köszvény, ízületi fájdalmak, stb.) gyógyítására.
- KAPTÁRLEVEGŐ: A méhek nem csak mézet, propoliszt, méhpempőt stb, készítenek, de értékes kaptárlevegőt is! A kaptárban steril, higénikus környeze vant, ahol több ezer méh is élhet. A kaptárlevegő energikussá és kipihentté varázsolja az embert, szorongásos betegségek esetén csodákra képes. A kaptár mikroklímája egészen különleges. A méhek a világ talán legtisztább életközösségét teremtik meg. Az illó komponensek ezen összetétele olyan betegségek eredményes gyógyításában segítették a gyógyulni vágyókat
Miért van szükségünk az apiterápiára? Az apiterápia hasznosítja a méhkaptárból származó termékeket (méz, pollen, viasz, propolisz, pempő stb.) az emberi test minden részére kiterjedő kezelések során. A méhek által összegyűjtött és feldolgozott anyagokra alapuló kezelések pozitív hatása a tapasztalaton alapuló gyógyászatból a tudományos gyógyászatba tevődött át, és ezen folyamatsorán igazolta a méhtermékek tagadhatatlan hasznosságát a különböző betegségek gyógyítá#sában.
A méhtermékek használói rengeteg előnyben részesülnek:
- Gyakori fogyasztásukkal a betegségek megelőzhetők.
- Megfelelő használat mellett a méhtermékeknek nincsenek mellékhatásaik, szemben a gyógyszeres kezelésekkel;
- Kimagaslóan nagy a tápértékük, illetve megannyi aktív összetevővel rendelkeznek, amelyek növelik az emberi szervezet védettségét a különböző betegségekkel szem#ben.
Az apiterápia jól alkalmazható a kismama- és gyermekgondozásban, a felnőttek egészségmegőrzésében, a betegségek utáni felépüléskor, vitaminhiány esetén, a máj és az emésztőszervek megbetegedéseinél, légzőszervi betegségek kezelésére, idegességre, általános gyengeség és szenilitás ellen. A méhészeti termékek koncentráltan tartalmazzák a növények hatóanyagait, ezáltal nagy mennyiségben biztosítják a szervezet működéséhez szükséges létfontosságú anyagokat. Rendszeres fogyasztásuk segíti az egészség megőrzését és az immunrendszer erősödését.
Az apiterápiás kezelés kizárólag akkor javasolható, ha azt pontos orvosi diagnózis, laboratóriumi tesztek, radiológiai és más vizsgálatok megelőzték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.