Gluténérzékenység

A gluténérzékenység (más néven lisztérzékenység vagy cöliákia) olyan autoimmun betegség, amely folyamat elsősorban a vékonybél egy szakaszát érinti, hiszen glutén fogyasztása esetén a bélbolyhok károsodnak, majd teljesen ellaposodnak, elsorvadnak, elhalnak, ami felszívódási zavarhoz vezet. Ezen kívül pedig több gyomor-bélrendszeren kívüli tünet és társbetegség is jelentkezhet mellette. 

A gluténérzékenység genetikai alapon alakul ki, fellobbanásának a környezeti provokáció – vagyis a gluténtartalmú étrend – a kiváltója. A lisztérzékenység nem gyógyítható, a beteg egész életét végigkíséri, azonban a kórfolyamatot kiváltó tényező kerülésével, diétázással tökéletesen kezelhető.

A gabonafélékben található fehérje, a glutén, pontosabban annak egyik komponense a gliadin, indítja el az autoimmun folyamatot, így logikus, hogy ha a glutént kizárjuk az étrendből, akkor a kóros folyamat leáll, és a bélrendszer regenerálódik, valamint a tünetek megszűnnek.

Érdemes megemlíteni, hogy bár a tünetek lehetnek hasonlók, de a cöliákia, a nem cöliákiás lisztérzékenység és a gabonaallergia három külön betegség. Előfordul az is, hogy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek is gluténérzékenynek gondolják magukat. IBS-ben tünetfokozó lehet a búza fogyasztása, de az ő esetükben nem a glutén a felelős mindezért, hanem a búza fermentábilis szénhidrát, és glukán (szintén szénhidrát) tartalma. Emiatt az öndiagnózis félrevezető és veszélyes lehet, hiszen a kezelés és a diéta mindhárom esetben más módszereket igényel. 

A cöliákia gluténmentes étrendet kíván meg, míg a gabonaallergiában a tüneteket kiváltó gabonafélét (pl. búzaallergia esetén a búzát) kell kerülni. IBS-ben pedig egy komplex, a beteghez leginkább alkalmazkodó diétát és kezelést szükséges meghatározni. Elengedhetetlen tehát orvosi diagnózis alapján kialakítani az étrendi megszorításokat.

A gluténérzékenység tünetei: A gluténérzékenység leggyakoribb tünetei a következők: krónikus hasmenés, emésztetlen tömeges, zsírfényű széklet, puffadt, vékonyfalu has (pókhas), étvágytalanság, fogyás, gyermekeknél hossz- és súlynövekedésben való elmaradás hasi fájdalom, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása, súlyos vérszegénység, felnőtt korban székrekedéssel is járhat.

Előfordulhat azonban, hogy nem a szokványos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség. Figyelni kell az alábbi intő jelekre is: alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, hajhullás, gyakori vetélés, alsóvégtagi vizenyő, bőrgyógyászati tünetek, depresszió, osteoporozis vagy a pubertás késése.

Bizonyos betegségekkel a cöliákia gyakran társul:
– fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus)
– Down-kór
– a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése
– allergiás bélgyulladás
– rheumatoid arthritis
– atópia

Ha a felsorolt betegségek közül valamelyik fennáll, a cöliákia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni.

A lisztérzékenység diagnosztizálása: Ha felmerül a gluténérzékenység gyanúja, a gondos vizsgálat mindig a beteg kikérdezésével kezdődik. Az orvos az alábbi kérdésekre keresi a választ: van-e lisztérzékeny a családban, mióta, milyen tüneteket észlelt magán a beteg, milyen külső tüneteket lehet felfedezni? Ezek után a diagnózis néhány célzott vizsgálattal, rövid idő alatt és megbízhatóan kideríthető.

A gluténérzékenység diagnózisához a beteg által észlet tüneteken és az esetleges alultápláltságon kívül egyrészt ki kell mutatni:
– a cöliákiára jellemző ellenanyagokat a vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal (ún. szerológiai vizsgálat): ez egy egyszerű vérvétellel és laboratóriumi vizsgálattal elvégezhető
– vékonybélből vett szövetmintával a következő jellemzőket kell igazolni: a vékonybél-bolyhok megfogyatkozását, sérülését (boholy-atrófia), valamint a gluténmentes diéta hatására a tünetekben bekövetkező javulást

Nagyon fontos, hogy amíg a vizsgálatokat el nem végzik és a diagnózist fel nem állítják, a betegnek nem szabad elhagynia a glutént az étrendjéből! Ellenkező esetben a vizsgálatok eredményei hamisak lehetnek, kizárólag a gluténtartalmú étrend tartása mellett van esély egy teljesen megbízható diagnózis megállapítására.

A gluténérzékenység bármilyen életkorban kialakulhat, és mivel öröklődik, ezért érdemes az egész családon szűrést végezni.

A gluténérzékenység kezelése: A cöliákia élethosszig tartó, nem megszüntethető autoimmun betegség. A kellemetlen tünetek megszüntetésére azonban van lehetőség, ez egyedül gluténmentes étrend (lisztérzékeny diéta) megvalósításával érhető el. A diétán kívül más kezelés nem szükséges, diétázás mellett a beteg teljes életet élhet.

Mi is a glutén? A glutén a búza fehérjéinek egyik frakciója, amelynek alkoholban oldható összetevői, a gliadinok váltják ki az arra genetikailag hajlamos embereknél az autoimmun reakciót.

Nemcsak a búzában található glutén, hanem az árpában lévő hordein és a rozsban található secalin is autoimmun reakciót vált ki a cöliákiásoknál, ezért ezeket a gabonákat sem szabad fogyasztani. A zab avenin fehérjéje a cöliákiások legtöbbjénél nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténnel egyébként nem szennyezett zab fogyasztható azok számára, akik megbizonyosodtak afelől, hogy szervezetük jól tolerálja a zabot.

Fokozottan figyelni kell a keresztszennyeződésre, gluténérzékenyek számára a gluténnel szennyezett étel is veszélyes lehet (szennyeződés keletkezhet az étel gyártása vagy elkészítése során). A termékek csomagolásán kötelező feltüntetni, ha az étel gluténnel szennyeződhetett, illetve a vendéglátóhelyeken is kötelesek tájékoztatást adni a felszolgált ételek allergéntartalmáról.