A vitaminok olyan fontos biológiai hatású természetes szénvegyületek (szerves molekulák), melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, azonban ezen anyagok kis mennyiségére az emberi szervezetnek állandóan szüksége van a sejtállomány fenntartása vagy gyarapodása, valamint a szervek működésének biztosítása és a normális anyagcsere folytatása érdekében.
A vitaminok esszencális (létfontosságú) anyagok, melyek
megfelelő menynyiségben a táplálkozás során kerülnek a szervezetbe.
A vitaminokról manapság mindenki hallott, és a hétköznapi ember is nagyjából tisztában van vele, hogy mit jelent ez a fogalom: a vitamin a szervezet számára fontos anyag, aminek hiánya betegségekhez vezethet.
Mi magyarok különösen tájékozottnak érezzük magunkat, hiszen számunkra a vitamin kifejezés elválaszthatatlanul összeforrt Szent-Györgyi Albert nevével és a C-vitaminnal, ehhez kapcsolódóan a magyar paprikával és a savanyú káposztával. Azt már kevesebben tudják, hogy a vitaminok jelentőségével "csak" kb. 100 éve van tisztában a tudomány, mert a vitaminok felfedezése, előfordulásuk, szerkezetük, sajátságaik és fiziológiás hatásuk vizsgálata igazán csak a 20. század elején kezdődött.
Pedig a vitaminok hiánya által a szervezetben kialakult betegségeket és tüneteket már régóta ismerte az emberiség, sőt a tapasztalatok és megfigyelések alapján némelyiket gyógyítani is képesek voltak anélkül, hogy azok kialakulásának okaival tisztában lettek volna.
A vitaminhiányok okozta bizonyos megbetegedések gyakran olyan sok embernél fordultak elő bizonyos néprétegek körében, hogy járványnak tekintették, és úgy is kezelték. Hiányuk jellegzetes tüneteket okoz, és ezek a tünetek a hiányzó tápanyag vagy tápanyagok pótlásával megszűnnek. Az élő szervezetben, vagy különféle életfolyamatokat gyorsítanak fel vagy indítanak el, vagy fontos szerkezeti vegyületek képzésében vesznek részt.
A vitaminok fogalmi lényegének megértése és helyes értelmezése csak a biokémia és a genetika segítségével lehetséges igazán. A növények és számos más egyszerű organizmus kémiai elemekből (C, H, O, N), egyszerű molekulákból (CO2, H2O stb.) és ásványi anyagokból energiaforrások (pl. a Nap fénye) segítségével minden szükséges vázanyagot és az életfolyamatok működtetéséhez szükséges anyagokat (enzimek, koenzimek, hormonok) képesek szintetizálni. A magasabb rendű szervezetek azonban ezen képességek némelyikét elvesztették – valószínűleg mutáció következtében. Ezért az anyagcsere vagy más életfunkció szempontjából fontos, egyes anyagok előállításához szükséges útvonal teljesen vagy részleges eltűnt, így ezen útvonal végtermék-molekulái többé nem keletkezhetnek a szervezetben, hanem a táplálékkal kell őket bevinni. A vitaminok természetes forrása számtalan zöldség és gyümölcs. Elég vitamin fogyasztása nélkül legyengül a szervezet.
Minden egyes vitamin, különböző biokémiai folyamatokban játszik szerepet. Az A-vitamin például fontos szerepet játszik a látásban, a bőr egészségében és az immunrendszer működésében. A B-vitaminok, -mint például a B1, B2, B3, B6, B12 és folsav-, segítenek az energiatermelésben, az idegrendszer működésében és az anyagcserében. A C-vitamin erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, hozzájárulva az immunrendszer erősítéséhez, de a kollagénképződésben betöltött funkcióját sem szabad elfelejteni. A D-vitamin kulcsfontosságú a kalcium és a foszfor anyagcseréjében, valamint a csontok és fogak egészségének fenntartásában. A K-vitamin szerepet játszik a véralvadásban és a csontok egészségének fenntartásában.
A kémiai tulajdonságaik alapján a vitaminokat zsírban és vízben oldódó vitaminokra osztjuk fel.
- A zsírban oldódó vitaminokat (E, D, K, A) a szervezet csak akkor tudja felhasználni, ha kis mennyiségű zsírral (növényi olajok, vaj vagy hasonló) juttatjuk a testünkbe.
- A vízben oldódó vitaminokat (C-vitamin, pantoténsav és a B-vitaminok) kísérő anyag felvétele nélkül is képes hasznosítani a szervezetünk. A legfontosabb, amit a vízben oldódó vitaminokról tudnunk kell az, hogy a szervezetben csak korlátozott mértékben raktározódnak, ezért rendszeres fogyasztásuk fontos a szervezet megfelelő működésének fenntartásához. Azt a vélekedést is sokszor lehet hallani, hogy a vízben oldódó vitaminokból bármennyit el lehet fogyasztani mellékhatás veszélye nélkül. Az ilyen vélemény félrevezető lehet, ugyanis toxicitás szempontjából – akárcsak a zsírban oldódó vitaminok- a vízben oldódó vitaminok is különbözőek.
Az említett vitaminok közül az A-, C- és E-vitamin bír különös jelentőséggel. Ezek a vitaminok antioxidatív hatásúak, úgynevezett gyökfogók. A szervezetben agresszív oxigéngyökök, úgynevezett oxidánsok képződhetnek. Ezek a normál anyagcsere folyamán keletkeznek, amikor a szervezet energiát használ el: sportnál vagy szellemileg megerőltető tevékenységeknél, alváshiánynál vagy ideges stressznél, és fokozottan külső hatások révén, mint az UV-sugárzás, a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A szabad gyökök megtámadják a sejtmembránt és elpusztítják azt.
Mikor fokozott a vitaminszükséglet?
- a növekedési szakaszban gyerekeknél és fiataloknál,
- terhesség és szoptatás alatt,
- fogamzásgátló szedésekor,
- hosszantartó stresszhelyzetekben,
- lábadozás alatt és időskorban,
- dohányzás vagy alkoholfogyasztás mellett,
- krónikus betegségeknél, pl. diabétesz.
Az említett vitaminok közül az A-, C- és E-vitamin bír különös jelentőséggel. Ezek a vitaminok antioxidatív hatásúak, úgynevezett gyökfogók. A szervezetben agresszív oxigéngyökök, úgynevezett oxidánsok képződhetnek. Ezek a normál anyagcsere folyamán keletkeznek, amikor a szervezet energiát használ el: sportnál vagy szellemileg megerőltető tevékenységeknél, alváshiánynál vagy ideges stressznél, és fokozottan külső hatások révén, mint az UV-sugárzás, a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A szabad gyökök megtámadják a sejtmembránt és elpusztítják azt.
Mikor fokozott a vitaminszükséglet?
- a növekedési szakaszban gyerekeknél és fiataloknál,
- terhesség és szoptatás alatt,
- fogamzásgátló szedésekor,
- hosszantartó stresszhelyzetekben,
- lábadozás alatt és időskorban,
- dohányzás vagy alkoholfogyasztás mellett,
- krónikus betegségeknél, pl. diabétesz.
A vitaminok mennyisségének jelölése:
- gr: gramm
- µg: mikrogramm
- NE: Nemzetközi Egység. Az NE és a tömegmérték közötti váltószám minden anyag esetében fixen meg van határozva. Ez a váltószám azonban a különböző anyagok esetében más és más, mert az anyag hatásának mértékétől függ, mit számítunk egy alapegységnek. A C-vitamin esetében például 1 NE = 50 µg, míg a D-vitaminnál 1 NE = 0,025 µg. Ez a mértékegység arra jó, hogy a különböző vitaminok, hormonok és egyéb biológiailag aktív anyagok egymással összehasonlíthatóak legyenek.
VITAMIN ABC
Legjobb A-vitamin forrásaink: a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Mihez szükséges A-vitamin?
- Látás folyamatai
- A bőr és egyéb szövetek épsége
- A zavartalan növekedéshez
- A csontok egészséges fejlődéséhez
- Immun folyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
Hiányállapotok: A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi A-vitamin szükséglete 800 µg retinol formában. Ezt a mennyiséget béta-karotinból is tudja fedezni a szervezet. Táplálékkiegészítőből származó béta-karotin esetén már 1,6 mg, élelmiszerből származó béta-karotin esetén a jóval rosszabb hasznosulás miatt 9,6 mg szükséges ehhez.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi A-vitamin szükséglete 800 µg retinol formában. Ezt a mennyiséget béta-karotinból is tudja fedezni a szervezet. Táplálékkiegészítőből származó béta-karotin esetén már 1,6 mg, élelmiszerből származó béta-karotin esetén a jóval rosszabb hasznosulás miatt 9,6 mg szükséges ehhez.
Túladagolás: Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.
- Mihez szükséges?
- Antioxidáns hatása révén véd a sejteket károsító szabadgyökök ellen.
- Csökkenti a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések kockázatát.
- A béta-karotinnál erősebb antioxidáns hatást mutat az agy, máj és a bőr rákos megbetegedéseivel szemben.
Legjobb Alfa-karotin forrásaink: Elsősorban a zöldségek és gyümölcsök és azok közül is a narancssárga és piros húsúak, mint például a sütőtök, sárgarépa, paradicsom tartalmazzák nagyobb mennyiségben.
Hiányállapotok: Az alfa-karotin hiányának nincsenek tünetei, mivel a szervezetben nem létszükségleti, hanem antioxidáns hatása révén csak általános védő funkciót lát el. Így, aki kevés alfa-karotint fogyaszt az legfeljebb a védő hatásától és bizonyos betegségek kialakulásának kockázat csökkentő hatásától fosztja meg magát.
Ajánlott mennyiség: Az alfa-karotin esetén nincs hivatalos ajánlott mennyiség. Fogyasztása élelmiszerekből ajánlott.
Túladagolás: Az alfa-karotin túladagolásának tünetei nem ismertek.
Béta-karotin: A béta-karotin a karotinok legelterjedtebb formája a sok száz közül. Antioxidáns és az A-vitamin elővitaminja vagy más néven provitaminja is egyben, mely azt jelenti, hogy a szervezetben szükség esetén A-vitaminná, pontosabban retinollá alakul át.
Mihez szükséges?
- Antioxidáns hatása révén véd a sejteket károsító szabadgyökök ellen.
- Csökkenti a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések kockázatát.
- Védi a bőrt és enyhíti a leégés káros hatásait. Különösen nyáron érdemes szedni védő hatása miatt.
- Segít megelőzni a látási problémák kialakulását.
- Szükség esetén retinollá alakul át.
Legjobb Béta-karotin forrásaink: A béta-karotin elsődleges forrásai a zöldségek és gyümölcsök, azok közül is elsősorban a narancssárga és piros húsúak (pl.: sárgarépa, sütőtök, sárgadinnye, paradicsom) vagy a zöldek (pl.:spenót, brokkoli, saláták). A béta-karotin nem létszükségleti tápanyag, így itt a NRV% azt fejezi, ki hogy a napi retinol szükségletet hány százalékban fedezi.
Hiányállapotok: Béta-karotin hiány nem, de retinol hiány kialakulhat ritka esetben. Ilyenkor a béta-karotin szükség esetén retinollá alakul át a szervezetben, egyébként antioxidánsként funkcionál.
Ajánlott mennyiség: A béta-karotin nem egy létszükségleti tápanyag, de a legtöbb ajánlás napi 3-6 mg mennyiséget javasol belőle. A szervezet retinolt is előtud belőle állítani. Táplálékkiegészítőből származó béta-karotin esetén már 1,6 mg, élelmiszerből származó béta-karotin esetén a jóval rosszabb hasznosulás miatt 9,6 mg biztosítja a szükséges napi retinol mennyiséget, ami felnőttek esetén 800 µg.
Túladagolás: A béta-karotin túladagolás elég ritka. A normál napi adag 3-6 mg, aminek a sokszorosát, legalább 60 mg-ot vagy még annál is többet kell fogyasztani huzamosabb ideig, hogy jelentkezzenek a túladagolás tünetei. Túladagolása a bőr besárgulásával jár elsősorban a tenyéren és a talpon, de ez rövid időn belül megszűnik, amint a dózist normálisra csökkentjük. Egyes vizsgálatok szerint a magas béta-karotin tartalmú kiegészítők (legalább napi 20-30 mg) tartós szedése a dohányosok vagy azbeszttel kapcsolatba kerülő emberek esetén növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
B1-vitamin (Tiamin): A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk tiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B1-vitamin/nap).
- Mihez szükséges?
- Szénhidrát anyagcsere
- Főbb energiaszolgáltató folyamatok
- Idegek működése
- Az idegrendszer energiaellátása
- Szívműködés
Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús)és a máj.
Hiányállapotok: B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi B1-vitamin szükséglete 1,1 mg. Sportolóknak a fizikai aktivitás szintjétől függően ez jóval magasabb is lehet, akár 2-10 mg. A B1-vitamint a szervezet gyorsan felhasználja, tárolni nem tudja ezért a pótlása mindennap szükséges.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
Szintén előfordulhat, hogy egy hosszan tartó úgynevezett széles spektrumú antibiotikumokkal végzett kezelés miatt hiány lép fel belőle. Bizonyos mértékig a B2-vitamin bevitele is arányos az energiafelvétellel, bár nem annyira kifejezetten, mint a B1-vitaminnál.
- Mihez szükséges?
- A zsírsavak lebontásához
- A szénhidrátok anyagcseréjéhez
- Szöveti légzéshez
- Méregtelenítéshez
- Nyálkahártyák épségéhez
Legjobb B2-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, a húsok, a máj, vese, tojás és a gabonafélék.
Hiányállapotok: B2-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek mutatkoznak, az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi B2-vitamin szükséglete 1,4 mg, sportolóknak, akár 3-4 mg is.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
B3-vitamin (Niacin): A niacin vízben oldódó vitamin, régebben PP-faktornak
(Pellagra-Preventív) hívták, ma többször találkozhatunk vele
nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid néven is. Főleg a szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt. Szintén képes a szervezetben képződni, a triptofán nevű aminosavból.
Mihez szükséges?
- Kémiai reakciók
- Szénhidrát-anyagcsere
- Fehérje-anyagcsere
- Zsíranyagcsere
Legjobb niacin forrásaink: a hús, máj, vese, hal, tojás, élesztő, száraz hüvelyesek, zöldségfélék és a barna kenyér.
Hiányállapotok: Niacin hiányában a pellagra nevű betegség fejlődhet ki, amely bőrártalmakkal, a nyelv gyulladásával, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működéssel jár.
Ajánlott mennyiség: napi 1,6 mg
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
Mihez szükséges?
- Részt vesz a zsírok felhasználásában.
- Támogatja az immun- és idegrendszer működését valamint a mellékvese hormonok termelését.
- Csökkenti a stresszt, a depressziót és a szorongást.
- Szükséges a növekedéshez, de az egészséges bőrért és hajért is felel.
- Csökkenti az allergiás panaszokat és az arthitisz miatti reggeli fájdalmakat és merevséget.
- A B5-vitamin egy speciális formájában (pantetin) csökkenti a rossz LDL koleszterinszintet és növeli a jó HDL koleszterinszintet.
Legjobb B5-vitamin forrásaink: a máj, vese, és különböző húsok tartalmazzák nagy mennyiségben, de a tojás, a gombák és a hüvelyesek is bővelkednek benne.
Hiányállapotok:
- Fáradtság
- Alvászavarok
- Depresszió
- Izomfájdalmak
- Gyomorfájás
- Kéz- és lábujjzsibbadás
- Haj és fejbőr rendellenességek
- Ajánlott mennyiség: napi
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi B5-vitamin szükséglete 6 mg, de aktívabb vagy stresszesebb életmód esetén, különösen sportolóknak legalább 15-20 mg. Bizonyos egészségügyi panaszok esetén terápiás célzattal orvosi javallatra ennél jóval több, akár több száz mg is szedhető.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
B6-vitamin (Piridoxin)
Mihez szükséges?
- Aminosavak és fehérjék anyagcseréjéhez.
- Aminosavak átalakulásaihoz.
- Esszenciális zsírsavak anyagcseréjéhez.
- Az idegrendszer megfelelőműködéséhez.
- Az idegrendszer megfelelőműködéséhez.
- Bőrfelület épségének támogatásához.
- Támogatja az ideg- és immunrendszer megfelelő működését.
- Javítja a koncentrációt.
- Szükséges a hemoglobin előállításához.
- Csillapítja a terjességi hányingert és görcsoldó hatása is van.
Legjobb B6-vitamin forrásaink: a máj, a hús, tejtermékek, száraz hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.
Hiányállapotok: B6-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek - gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi B6-vitamin szükséglete 1,4 mg, de a sportolók szükséglete, akár 4-10 mg is lehet. Ennél jóval nagyobb dózisban csak orvosi javallatra szedhető kúraszerűen. Ebben az esetben az adag akár a 100 mg-ot is meghaladhatja, de csak átmenetileg.
Túladagolás: Bár vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni, tartósan nagy mennyiségű (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet.
B7-vitamin: A B7-vitamin (más néven biotin vagy H-vitamin) egy vízben oldódó vitamin, melynek elsősorban a sejtek anyagcsere folyamataiban és bizonyos gének szabályozásában van szerepe. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni. A biotin szintén rosszul szívódik fel az emberi szervezetben: mintegy fele hasznosul csak annak a mennyiségnek, amit a táplálkozásunkkal veszünk fel. Érdekes és fontos dolog, hogy a tojásfehérjében olyan anyagok találhatóak, melyek a biotin felszívódását rontják. A hiányállapothoz vezető jelenség már akkor is fellép, ha a napi fehérjebevitel megközelítőleg 30%-a tojásfehérjéből származik.
Mihez szükséges?
- Részt vesz a sejtek anyagcsere folyamataiban, a zsírok, fehérjék, szénhidrátok energiává alakításában.
- Szabályozza bizonyos DNS információk, gének másolását.
- Fontos tápanyag az embrionális fejlődés szempontjából.
- Hozzájárulhat a bőr, a haj és körmök egészségéhez.
- Egyes kutatások úgy vélik, hogy pozitívan járul hozzá a vércukorszint szabályozáshoz is, de ez ügyben még további vizsgálatokra van szükség.
- Hozzájárul az idegrendszer egészségének megőrzéséhez, ill. enyhítheti az idegrendszeri károsodások tüneteit is.
Legjobb B7-vitamin forrásaink: A máj, tojás, diófélék és magvak tartalmazzák jelentősebb mennyiségben. Érdemes olyan multivitamint fogyasztani, ami B7-vitamint is tartalmaz.
Hiányállapotok:
- Hajhullás, töredezett körmök
- Bőrkiütés a szem, orr, száj és az ágyéki részeken
- Idegrendszeri problémák
- Csecsemőknél lassú fejlődés, gyenge izomzat
Ajánlott mennyiség:Egy egészséges felnőtt ember napi B7-vitamin szükséglete 30 µg.
Túladagolás: A túladagolás káros tünetei nem ismertek. Viszont magas dózisú B7-vitamin kiegészítés esetén hamis eredményeket okozhat egyes laboratóriumi vizsgálatokban, főként azokban, ahol a hormonok szintjét mérik.
Legjobb B-vitamin forrásaink: Kolin sok mindenben van. Különösen a tojás és a belsőségek tartalmazzák nagy mennyiségben, de a húsok, halak, hüvelyesek és még számtalan élelmiszer is.
Mihez szükséges?
- Hozzájárul a zsírok és a koleszterin felhasználásához.
- Védi a májat, a veséket, az epehólyagot és az ereket.
- Megakadályozza a máj elzsírosodását és a koleszterin lerakódását az érfalakon.
- Csökkenti az epekő kialakulásának kockázatát.
- Segíti a szervezet méregtelenítését, különösen a mérgező anyagok például gyógyszerek káros hatásait csökkenti.
- Javítja a memóriát.
Hiányállapotok: Kolin hiány gyakorlatilag nem tud előfordulni, mivel rengeteg élelmiszer tartalmazza nagy mennyiségben és a szervezet maga is elő tudja állítani.
Ajánlott mennyiség: A kolinnak nincs hivatalosan meghatározott ajánlott napi adagja. Egy átlagos felnőtt ember naponta legalább 500-1000 mg-ot fogyaszt belőle, ami bőségesen fedezi a szervezet kolin szükségletét, ami egyes ajánlások szerint napi 400-500 mg.
Túladagolás: A kolint túladagolni csak nagyon nagy dózisban, legalább napi 10 g feletti mennyiségben lehet. Ebben az esetben halszaga lehet az embernek.
B9-vitamin (folsav) A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. A folsav szerepéről leginkább az van a köztudatban, hogy az örökítőanyagok (A DNS és RNS) előállításában, illetve a hibáik kijavításában van szerepe. Ezért is ajánlják kismamáknak, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.
Amit viszont kevesen tudnak, hogy a Folsav a boldogság vitaminja! Ennek a bioanyagnak fontos a szerepe van a boldogságunk, jókedvünk, pozitív életszemléletünk megteremtésében. Ez így elsőre talán meredeken hangzik, de könnyen megérthető. Valójában a folsav az egyik legfontosabb kapocs az étel és a közérzetünk között azáltal, hogy az örömhormonjaink termelésében játszik szerepet. Az örömhormon más néven szerotonin egy neurotranszmitter, aminek részletes működését a tudomány ma még nem teljesen ismeri, azonban az tény, hogy közvetlen hatást fejt ki a központi idegrendszerre. Alacsony szintje az étvágy és a testhőmérséklet változásán túl számos negatív érzelemmel áll összefüggésben, konkrétan kimutatott a depresszióval kapcsolatban is, míg magas szintje örömöt, felszabadult, boldogság érzet kiváltását, szélsőséges esetben eufóriát okoz. A szerotonin 90%-ban a gyomor-bélrendszer állítja elő a triptofán nevű aminosavból, azonban ennek a folyamatnak nélkülözhetetlen eleme a folsav. Így járul hozzá tehát ez az anyag ahhoz, hogy alapvetően jól érezd magad a bőrödben és ezért szükséges nem csak kismamáknak, de minden embernek figyelnie a pótlására.
B10-vitamin (PABA): A PABA-ról (para-amino-benzoésav) régebben azt tartották, hogy a B-vitaminok közé tartozik. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, de bizonyos mikroorganizmusok (bélbaktériumok) számára nélkülözhetetlen. Ezek a baktériumok hozzátartoznak a szervezet ún. normál flórájához, sőt, mint fentebb említettük, hasznot is hajtanak, pl. vitaminokat termelnek és visszaszorítják a kórokozó baktériumokat. A PABA e jótékony baktériumokon keresztül hat előnyösen a szervezetre.
B12-vitamin: A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Szintén többféle létezik belőle, ezeket összefoglaló néven kobalaminoknak nevezzük. Érdekessége, hogy növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg, és hogy a gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van. Így akár megfelelő B12-vitamin felvétele mellett is lehetünk vitaminhiányos állapotban - a belső faktor hiánya miatt.
A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos a kisgyermekeknél, akik az elkerülhetetlenül használt erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb D-vitamin-dús táplálékot fogyasztunk. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint.
Hiányállapotok: Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.
Mihez szükséges?
- A fehérvérsejtek képzéséhez
- A vörösvértestek képzéséhez
- A vérlemezkék képzéséhez
- Az aminosavak anyagcseréjéhez
- A nukleinsavak anyagcseréjéhez
- A gyomor-bélrendszer épségéhez
- A szájnyálkahártya épségéhez
Legjobb folsav forrásaink: a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.
Hiányállapotok: Folsav hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi B9-vitamin szükséglete 200 µg. Ennél nagyobb dózisban csak orvosi javallatra ajánlott szedni például terhesség és szoptatás idején. Ekkor a dózis akár a 400 µg is lehet átmenetileg.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
A PABA legjobb táplálkozási forrásai: a gabonafélék.
Mihez szükséges?
- Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként
- Az emésztőrendszer mikroorganizmusainak tökéletes működéséhez
- Közvetve csökkentheti az érelmeszesedés és a szívinfarktus veszélyét
Hiányállapotok: Emberi szervezetben még nem mutatták ki hiányállapotát
Hiányállapotok: Emberi szervezetben még nem mutatták ki hiányállapotát
Ajánlott mennyiség: 500 mg
Túladagolás: A PABA nagy mennyiségben sem toxikus, kozmetikai szerekben alkalmazva viszont arra érzékenyeknél bőrkiütéseket okozhat.
Túladagolás: A PABA nagy mennyiségben sem toxikus, kozmetikai szerekben alkalmazva viszont arra érzékenyeknél bőrkiütéseket okozhat.
Különösen érdekes az is, hogy a szervezetünkben, egészen pontosan a vastagbélben élő baktériumok ezt a vitamint is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani.
- Mihez szükséges?
- Fehérje-anyagcsere
- Szénhidrát-anyagcsere
- Nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje
- Vörösvértestek képzése
- Hemoglobin-szintézis
Legjobb B12-vitamin forrásaink: a máj és a hús. Kis mennyiségben van jelen a tejben és a tejtermékekben.
Hiányállapotok: B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek. A B12-vitamin felszívódási vesztesége sajnos elég nagy, hiszen ehhez szükség van a már említett intrinzik faktorra is. Emiatt a szervezetbe bevitt vitaminmennyiségnek rosszabb esetben csak a 25%-a hasznosul. Különösen lényeges szempont a B12-vitamin pótlása vegetáriánusoknál, hiszen növényi tápanyagainkban nem található meg, a nagyobb mennyiségű folsav bevitele azonban képes elkendőzni a vészes vérszegénység tüneteit.
Hiányállapotok: B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek. A B12-vitamin felszívódási vesztesége sajnos elég nagy, hiszen ehhez szükség van a már említett intrinzik faktorra is. Emiatt a szervezetbe bevitt vitaminmennyiségnek rosszabb esetben csak a 25%-a hasznosul. Különösen lényeges szempont a B12-vitamin pótlása vegetáriánusoknál, hiszen növényi tápanyagainkban nem található meg, a nagyobb mennyiségű folsav bevitele azonban képes elkendőzni a vészes vérszegénység tüneteit.
Ajánlott mennyiség:Egy felnőtt ember napi B12-vitamin szükséglete 2,5 µg. Azonban a táplálékkiegészítőkből igen rossz, mindössze 2%-os hatásfokkal szívódik fel a B12 vitamin formájától függetlenül. Tehát ezt a 2,5 µg normál adagot egy 125 µg mennyiségű kiegészítő biztosítja.
- Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
C-vitamin: A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett.
- Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
A C-vitamin egy furcsa vitamin: Az élővilágban minden állat szervezete előállítja a C-vitamint, csak mindössze két emlős, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani.
Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el. Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik.
- Mihez szükséges?
- Oxido-reduktív folyamatok
- Kollagénfehérjék szintézise
- Hormonok szintézise
- Immunrendszer működése
- Vas- és rézfelszívódás
Legjobb C-vitamin forrásaink: a zöldpaprika, (1 db. hegyes, csípős paprikában 195 mg. C-vitamin van) a citrusfélék, a friss zöldségek, a káposzta, és salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.
Hiányállapotok: C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember hivatalos napi C-vitamin szükséglete 80 mg. A valóságban azonban ennél sokkal nagyobb dózisban érdemes szedni általában véve is, de sportolóknak vagy betegség idején mindenképpen. A nem hivatalos ajánlások jelentős része a napi 200-1000 mg-os dózist tartja megfelelőnek.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek viszont úgynevezett "megadózisú" C-vitamint, mondván ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi több 1000 mg C-vitamin bevitel (bár vízben oldodódó vitamin) káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában és van, akinek hasmenést okozhat.
D-vitamin (kalciferol): A D-vitamin (ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormonunk előanyaga) napjainkban nagyon népszerű, "sztárvitamin", aTúladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek viszont úgynevezett "megadózisú" C-vitamint, mondván ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi több 1000 mg C-vitamin bevitel (bár vízben oldodódó vitamin) káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában és van, akinek hasmenést okozhat.
pótlásosságának mértékét, hatását igazoló legmegbízhatóbb, legkomolyabb
tanulmányok alapján úgy tűnik, a D-vitamin pozitív hatása szinte minden
orvosi szakterületet érint: az immunrendszer, a szív stb. működésére,
pozitív hatással van a csontok, sőt a D-vitamin tumorellenes hatású is.
- D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek.
- A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.
Legjobb D-vitamin forrásaink: a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét. A D-vitamin nélkülözhetetlen: a kalcium és a foszfor felszívódásában, a csontképződés folyamatában, a kalcium és foszfor beépülésében, a csontok egészséges fejlődéséhez, a csontok gyógyulásában például törés után, a csontritkulás megelőzésében.
Hiányállapotok: D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványi anyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.
Legjobb D-vitamin forrásaink: a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét. A D-vitamin nélkülözhetetlen: a kalcium és a foszfor felszívódásában, a csontképződés folyamatában, a kalcium és foszfor beépülésében, a csontok egészséges fejlődéséhez, a csontok gyógyulásában például törés után, a csontritkulás megelőzésében.
Hiányállapotok: D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványi anyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi D-vitamin szükséglete 5 µg, vagy nemzetközi egységben kifejezve 200 NE. Ezt a mennyiséget nyáron a napsütés, de a tojás rendszeres fogyasztása is könnyedén biztosítja. Ennél nagyobb dózisban csak kúraszerűen ajánlott.
Túladagolás: D-vitamin túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek - gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek.
Túladagolás: D-vitamin túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek - gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek.
E-vitamin: Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére. Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.
Mihez szükséges? - Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként - Öregedési folyamatok gátlásához - Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez. A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E-vitamin szükségletet.
Legjobb E-vitamin forrásaink: növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.
Hiányállapotok: Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.
Ajánlott mennyiség:Egy felnőtt ember napi E-vitamin szükséglete 12 mg, sportolóknak 20-30 mg. Bár nehezen túladagolható, ennél nagyobb dózisban csak orvosi javallatra kúraszerűen javallott szedni.
Túladagolás: Az E-vitamin igen nagy dózisban is csak kevéssé toxikus.Inositol (inozit): Az inositol tulajkonképpen nem is vitamin, hanem egy karbociklusos cukorvegyület, amely jelen van az emlősök agyában és szöveteiben és amely kilenc sztereoizomert tartalmaz. Az inozitnak egyes kutatók olyan hatást tulajdonítanak, mint egy nyugtatószernek. Vannak, akik szerint kiváló altatószer, megszabadít a szorongástól és a feszültségtől, esetleg a magas vérnyomást is csökkenti. Aktív formája, a foszfatidil-inozitol szabályozza a sejtmembránok működését és hozzájárul azok épségéhez, továbbá szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból, hétköznapi nevén szőlőcukorból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Mihez szükséges?
- Az agy működéséhez
- A vese működéséhez
- A pajzsmirigy működéséhez
- A köztiagy működéséhez
- A vérlemezkék képzéséhez.
Legjobb inozit forrásaink: Inozitot elsősorban a húsfélék, a tej és tejtermékek, a gabonafélék, a gyümölcs- és főzelékfélék és az olajos magvak tartalmaznak, de mint fentebb említettem, az agyban, kisebb részben a májban is képződik. Az élelmiszerekből a fitáz nevű enzim segítségével szabadítható fel a megfelelő mennyiségű inozit. Erre azonban csak egészséges emésztőrendszer képes, a koffein pedig kifejezetten kártékonyan hat az inozit felszívódására.
Hiányállapotok: Idegi károsodások, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, csökkent fizikai teljesítőképesség. Cukorbetegségben szenvedőknél nagyobb arányban mutatható ki inozitvesztés.
Ajánlott mennyiség: Napi 4-8 gr
Túladagolás: Jelenleg még nem ismert.
K-vitamin (fillokinon): A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.
Legjobb K-vitamin forrásaink: a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.Mihez szükséges? - A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor) - Alvadási faktorok képzése
Hiányállapotok: K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.
Hiányállapotok: K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.
Ajánlott mennyiség: Egy felnőtt ember napi K-vitamin szükséglete nem sok, mindössze 75 µg, ráadásul a bélbaktériumok is előtudják állítani, így ennél nagyobb adagban csak indokolt esetben orvosi javallatra szedhető.
Túladagolás: Túladagolása jelenleg nem ismert.
Túladagolás: Túladagolása jelenleg nem ismert.
P-vitamin (Rutin): A rutin a bioflavonoidok közé tartozó anyag. A P vitamin a C-vitamin kísérője, általánosanugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő. A P-vitamin segíti a C vitamin felszívódásátés megvédi az oxidációtól, ezenkívül erősíti a hajszálereket.
Szent-Györgyi Albert írta le elsőként az általa P-vitamin névre keresztelt, akkor még alig meghatározott összetevőt. "P" mint permeabilitás (áteresztőképesség). Innen az elnevezés. Az orvosi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy valami köze van ennek a tápanyagnak a vérerek átjárhatóságához. És mivel a harmincas években ez létfontosságúnak (vitálisnak) tűnt a vitaminok közé sorolta, mint abban az időben számos más létfontosságú mikrotápanyagot.
P-vitamin = citrus flavonoidok
Ma már nem hivatkozhatunk ezekre mint P-vitamin, hanem a kevésbé népszerű flavonoid vagy egyes helyeken bioflavonoid elnevezést akasztotta rájuk az orvosi szakma. Némileg indokolt ez a szigor a nómenklatúrában (tudomány szakszavainak összessége) mivel nem egy jól meghatározható molekuláról beszélünk, hanem több mint negyven féle, hatásában hasonló, de kémiájában eltérő növényi tápanyagról beszélünk.
Mihez szükséges?
- Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként
- Öregedési folyamatok gátlásához
- Csökkenti a hajszálerek törékenységét
Legjobb P-vitamin forrásaink: Legbővebben a citrusfélék, a csipkebogyó, az áfonya, a brokkoli, a paradicsom, valamint más gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák - elsősorban a gyümölcs húsa gazdag ebben a vitaminban.
Hiányállapotok: Emberben kifejezetten P-vitamin hiánybetegség nem ismert, de feltételezhető, hogy hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart szenvedhet, éppen ezért tüneteik átfedhetik egymást.
Hiányállapotok: Emberben kifejezetten P-vitamin hiánybetegség nem ismert, de feltételezhető, hogy hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart szenvedhet, éppen ezért tüneteik átfedhetik egymást.
Ajánlott mennyiség: A P-vitamin pontos szükséglete nem ismert.
Túladagolás: A P-vitamin túladagolása és káros hatásai emberi szervezetben nem ismertek.
Túladagolás: A P-vitamin túladagolása és káros hatásai emberi szervezetben nem ismertek.
U-vitamin: Az U-vitamin valójában nem vitamin, de felfedezésekor a tulajdonságai alapján ezt a nevet kapta, így azóta is ezzel a névvel illetik. Az U vitamin egy aminosav, és a vitaminokhoz hasonlóan szervezetünknek szüksége van rá. Ha szervezetünkben nincs elegendő ebből a vitaminból, akkor akár gyomor, nyombél, vagy nyelőcsőfekéllye is számolnunk kell. Amennyiben a bélrendszer gyulladásban van vagy elfekélyesedik, akkor az immunrendszerünk is legyengülhet, ezáltal a méreganyagok is könnyedén elszaporodhatnak a szervezetünkben, illetve a sejtek sem lesznek képesek a megfelelő regenerációra.
További kutatások alapján kiderült, hogy a molekula szerkezete alapján a methionin családba tartozik, ennek ellenére a nevén a mai napig sem változtattak. Ez a vitamin vízben oldódik, az emberi szervezet csak időlegesen képes tárolni. Azért is szükséges ezt a vitamint pótolni, mivel szervezetünk így folyamatosan megőrzi gyors regenerációs képességét.
Mihez szükséges?
- A nyálkahártya védelme mellett szerepet játszik a gyomorsavtermelés szabályozásában is, valamint a sebgyógyulást is jelentősen elősegíti.
- Hatásos a peptikus fekélyek kezelése során, ilyenkor ugyanis a gyomornedvek a nyálkahártya sérülése, elvékonyodása miatt közvetlenül érintkezhetnek a nyelőcső, a gyomor vagy a vékonybél falával, azt irritálják, az irritációból pedig fekély, vagyis seb alakul ki. Az U vitamin hármas hatásmechanizmusával csökkenti a savtermelést, helyreállítja a nyálkahártyát és felgyorsítja a sejtregenerációt.
- Az U-vitamin védelmet nyújt a sejtfalak számára, de gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Azonban nemcsak a belső, hanem a külső gyulladásokra is gyógyír lehet ez a vitamin. Így alkalmazható például belső és külső fekélyekre egyaránt.
- Az U-vitamin védelmet nyújt a sejtfalak számára, de gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Azonban nemcsak a belső, hanem a külső gyulladásokra is gyógyír lehet ez a vitamin. Így alkalmazható például belső és külső fekélyekre egyaránt.
- Az U-vitamin a vitamin megtámogatja a szervezet méregtelenítő folyamatait, a legyengült szervezetet felerősíti, és az immunrendszert erősíti.
- Az U-vitamin a kezdeti cukorbetegségre és a hasnyálmirigy-gyulladásra is kedvezően hat. Mindemellett a nyálkahártyák védelmét és annak regenerációját is biztosítja. Például megóvja a bél- és a gyomor nyálkahártyájának egészségét.
- Az U-vitamin fogyasztása javasolt műtétek előtt és után az esetleges gyulladások megelőzése céljából, de a sejtregeneráció miatt is érdemes ezt a vitamint előtérbe helyezni. Az U-vitamin a szöveti sérülések gyógyulási idejét is képes lecsökkenteni.
- Az U-vitaminnak nagy szerepe van a hematómák, a körömágybetegségek és a kelések enyhítésében. Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy csökkenti a függőséget, kiváltképpen, ha alkohol- vagy kábítószer-függőségről van szó.
Legjobb U-vitamin forrásaink: U-vitamin megtalálható a paradicsomban, a petrezselyemben, a retekben, a káposztában, a spárgában, a csalánlevélben, a sárgarépában és a banánban.
- Az U-vitamin a kezdeti cukorbetegségre és a hasnyálmirigy-gyulladásra is kedvezően hat. Mindemellett a nyálkahártyák védelmét és annak regenerációját is biztosítja. Például megóvja a bél- és a gyomor nyálkahártyájának egészségét.
- Az U-vitamin fogyasztása javasolt műtétek előtt és után az esetleges gyulladások megelőzése céljából, de a sejtregeneráció miatt is érdemes ezt a vitamint előtérbe helyezni. Az U-vitamin a szöveti sérülések gyógyulási idejét is képes lecsökkenteni.
- Az U-vitaminnak nagy szerepe van a hematómák, a körömágybetegségek és a kelések enyhítésében. Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy csökkenti a függőséget, kiváltképpen, ha alkohol- vagy kábítószer-függőségről van szó.
Legjobb U-vitamin forrásaink: U-vitamin megtalálható a paradicsomban, a petrezselyemben, a retekben, a káposztában, a spárgában, a csalánlevélben, a sárgarépában és a banánban.
Ajánlott mennyiség: Kúraszerű fogyasztása javasolt! Ilyenkor egy hónapon keresztül mindennap szükséges fogyasztani, és ezt évente három vagy akár négy alkalommal kell megismételni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.