Sárga táplálékok

A sárga zöldségek és gyümölcsök karotinoidokat és bioflavonoidokat tartalmaznak (amelyek segítik a szervezetet a C-vitamin felhasználásában). 

C-vitamin, ásványi anyagok és más fitonutriensek is, amelyek megakadályozhatják a betegségeket. A lutein és a xeaxanthin két példa a karotinoid, amelyek felelősek a gyümölcsök és zöldségek élénk sárga színéért. A lutein és a xeaxanthin erős antioxidáns, és ismert, hogy megvédi a szemünket a káros UVB sugaraktól. Vizsgálatok kapcsolták a luteint a bőr- és vesesejtes rák kockázatának csökkentésével. 

 

Ananász: Többféle kedvező hatást gyakorol egészségünkre az ananász. Szerencsére már hazánkban sem csak konzerv formájában szerezhető be, hanem a friss, illatos gyümölcs is kapható. Valódi gyógyító, egészségmegőrző hatást és segítséget a fogyókúra idejére ugyanis csak az utóbbitól várhatunk. Az ananász legértékesebb anyaga a bromélia nevű enzim, mely a fehérje emésztésében nyújt hathatós segítséget, valamint szerepet játszik a zsír elégetésében is. 

Fogyókúra idején ez a gyümölcs, illetve a belőle nyert gyümölcslé számottevően befolyásolja a "mérleg nyelvét", kiváló kiegészítője bármilyen fogyókúrás étrendnek.  Csökkenti az édesség utáni vágyat, miközben száz grammja mindössze 57 kalóriát tartalmaz. A tisztítókúrák hívei sem nélkülözhetik az ananászt, emésztést gyorsító hatása révén ugyanis gyorsabban ürülnek a szervezetből a méreganyagok. Csökkenti a vér savtartalmát, így segíti a szervezet savbázis egyensúlyának megőrzését, helyreállítását. C-vitamint, káliumot, folsavat, cukrot, gyümölcssavat, rostanyagot tartalmaz, számottevő vitaminforrásként tarthatjuk tehát számon. A folsav a vörös- és fehérvérsejtek, illetve a véralvadáshoz szükséges vérlemezkék képződésénél működik közre, és szükséges a gyomornyálkahártya normális működéséhez is. A gyümölcslevek közül a legjelentősebb folsavforrás az ananászlé, a narancslé, és a grépfrút. Ananász fogyasztása javasolt a bélrendszer zavara, súlyfelesleg, tüdőgyulladás, meghűlés és vérszegénység esetén is. (Rendszeresen felmerül, de az emberek még mindig nem győznek eleget beszélni az ananász egy elsőre meglepőnek tűnő hatásáról. Ami nem más, mint az, hogy jobb lesz tőle a nő hüvely illata, sőt, még az íze is. Egy biokémikus kijelentette, hogy az "az vagy, amit megeszel” kijelentés igaz"  Majd hozzátette: "A táplálkozás hatással van az ízedre. Ha sok kávét és sört iszol, nedveid keserűek lesznek". És azt tanácsolta, hogy a jobb ízű nedvek titka a sok víz és a gyümölcsfogyasztás. 

Banán: Mivel igen kalóriadús, a nap bármely szakában fogyasztva energiával tölt el minket. A banán a legmegfelelőbb gyümölcs, ha egyszerű, de tápláló élelemre van szükség bizonyos helyzetekben, például extrém súlyvesztés vagy magas láz esetén. A banán egy különleges fehérjét tartalmaz, ami segíthet megelőzni az onkológiai eredetű betegségeket. Válasszuk az érett vagy foltos darabokat, ugyanis ezek többet tartalmaznak az említett fehérjéből.A banán gazdag káliumban és magnéziumban, így fogyasztásával elkerülhetjük az izomgörcsöket és jótékony hatással van a vérnyomásunkra és a szívünkre. 

Káliumtartalma a csontjainkat is védi. A banán segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kalciumveszteséget, ami akkor fordul elő, ha a vizelet kálium-ion szintje megnő. A banánnak antacid-hatása van, ezáltal megvéd a gyomorfekélytől. A banán stimulálja a sejtburjánzást, ezáltal megvastagítja a gyomor nyálkahártyáját és megvéd a gyomorsavtól.  Hasmenés következtében a szervezet könnyen dehidratálódik. A banán segít visszaállítani az így elvesztett káliumot. A banán gazdag a pektin nevű, vízben oldódó rostban is, ezáltal jótékony hatással van az emésztésünkre és könnyít a székrekedésen. A banán fruktooligoszacharidot is tartalmaz, amely probiotikumként a jótékony baktériumokat szaporítja, a káros baktériumoktól pedig megvéd A fruktooligoszacharidok egy emésztőenzim termelését is segítik, így javítják a tápanyag-felszívódást. A banánban rövid láncú zsíros savak is vannak, amik tovább javítják a tápanyag-felszívódást. A banán kiváló karotionid-forrás, ami egy antioxidáns, és amely védelmet nyújt a krónikus fertőzésekkel szemben. A banánnak nyugtató hatása is van. Triptofán nevű összetevőjének köszönhetően javítja a kedélyünket. Végül a banán a legideálisabb harapnivaló egy fárasztó nap után. Cukortartalma hamar normalizálja a vércukorszintünket és energiával tölt el.

Citrom: A citromot azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni,hiszen gyakori vendég nemcsak a konyhában. Nyáron a belőle készített limonádéval csillapítjuk szomjunkat, az őszi, téli megfázós időszakban teánkat ízesítjük vele. Számos olyan értékes tápanyagot tartalmaz, és ezek következtében, több olyan pozitív hatással is bír, ami miatt érdemes beiktatni étrendünkbe. Kalóriatartalma alacsony, rost, C-vitamin, glikozid és illóolaj tartalma jelentősnek mondható. A benne található C-vitamin immunerősítő, a glikozid antibakteriális hatású, míg az illóolaj az emésztést serkenti. 

Gyulladáscsökkentő, antibakteriális és nyákoldó hatása miatt, az egyik legismertebb természetes gyógyír a megfázás kezelésére. Egyes források szerint lázcsillapító, vérképző és idegnyugtató hatással is bír. A citromot az előbbieken túl egyéb módon is felhasználhatjuk, reszelt héja, nagyon aromás, remek ízesítője a süteményeknek, gyümölcsleveseknek. Kozmetikumokban és tisztítószerekben friss, üde illata miatt, illatosításra használják illóolaját. FONTOS! A citrommal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a benne található C-vitamin, a hő hatásra bomlik, ezért bár csábító a forró teát ízesíteni vele, inkább fogyasszuk limonádé formájában, és cukor nélkül, mivel utóbbi szintén rontja a citrom hatását.

-Gyömbér: A gyömbér gyógyhatású összetevői a növény rizómájában (gyökértörzs) találhatók. Jelentős mennyiségű szénhidrátot, fehérjét, valamint aminosavakat és ásványi anyagokat tartalmaz: találhatunk benne mangánt, kalciumot, foszfort, nátriumot, káliumot, magnéziumot, vasat és cinket. 

Vitaminjai közül legfontosabbak a B-vitaminok és az E-vitamin. 

Gyógyhatásaiban jentős szerepet játszanak az illóolajok, a béta-zingiberén, a kurkumén, a bizabolén, a kámfén és a cimén, valamint a csípős ízét biztosító gingerol és sogaol. Ezeknek is köszönhető, hogy a gyömbér szinte valamennyi emésztőrendszeri panasz kezelésére alkalmazható: serkenti az anyagcserét, megszünteti a túlterhelt gyomor okozta kellemetlen telítettség érzetet és a puffadást. Mérsékli a heves hányási rohamokat, valamint a tengeribetegség egyéb jellemző tüneteit, köztük az émelygést és az alkalmi szédülést is. Kifejezetten ajánlott a terhesség alatti hányinger, és az ilyenkor sokaknál előforduló csillapíthatatlan hányás megszüntetésére, ugyanis a gyömbérnek nincsen semmiféle mellékhatása. Jól használható menstruációs- és bélgörcs ellen, akadályozza a vékonybél kórosan erős, illetve gyors összehúzódását. A gyömbér segít megszabadulni az akut hasmenéstől és a túlzott gázképződéstől, ahogyan a gyomorhurut tüneteit is enyhíti. Hatóanyagai elpusztítják a gyomorfekéllyel és a gyomorrákkal közvetlenül kapcsolatba hozható Helicobacter pylori baktériumot. Felveszi a harcot a megfázást és az influenzát okozó vírusokkal, erős izzasztóként gyorsan leviszi a lázat. Főzete, illetve friss, hámozott szeleteinek lassú elrágása remek hurutoldó és fertőtlenítő, csillapítja a köhögést, valamint a felső légúti szervek gyulladásait. Utóbbi hatását elsősorban a gingerolnak köszönheti, ami az oszteoartritisz (kopásos ízületi gyulladás) és a reumatoid artritisz kezeléséhez is hozzájárul: csökkenti a fájdalmat és duzzanatot, javítja az ízületek mozgásképességét. A gingerol ezen kívül gátolja a vastagbélrák és a végbélrák kialakulását, valamint elindítja a programozott sejthalált a petefészek rákos sejtjeiben (apoptózis). Mivel fájdalomcsillapító hatásokkal is bír, segítségünkre lehet fogfájás, izomfájás, fejfájás és migrén esetén, míg helyi pakolásként az ízületi fájdalmakat, a reuma okozta kellemetlenségeket is mérsékli. Antioxidáns hatásokkal is rendelkezik, kivonata és főzete csökkenti az LDL (rossz) koleszterin szintjét és a magas vérnyomást, javítja a vérkeringést, hígítja a vért: ezáltal megakadályozza az embóliákat okozó vérrögök kialakulását, hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez. A gyömbér ráadásul méregtelenítésre is kiváló: tisztítja a nyirokrendszert, javítja a keringést, fokozza az izzadást, ezáltal átjárhatóvá teszi a pórusokat és elősegíti a toxinok távozását a bőrön keresztül.

Kukorica: Mostanában sokat hallunk a génmódosított kukoricáról, miközben keveset tudunk a szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól. Szerencsére hazánkban a génmódosított kukoricák megsemmisítésre kerülnek, így nyugodtan élvezhetjük ezt az értékes zöldségfajtát. A kukorica őshazája Észak- és Dél-Amerika, Európába csak Amerika felfedezése után került, így mi is megismerhettük ezt a finom csemegét.
Egyik fontos táplálkozás-élettani jelentőségét magas fehérje- és szénhidráttartalma adja. A cukortartalom a zsenge kukoricában a legmagasabb. 

A benne rejlő fehérje mennyisége a hüvelyesekhez hasonlóan magas, zsírtartalma viszont négyszerese a zöldborsónak. Több vitamint, elsősorban B1, B2, B3, C és E vitamint tartalmaz, ennél fogva szerepe van az idegrendszer ép működésében, a bőr védelmében, az anyagcsere megfelelő működésében, a csontok, fogak és vérerek egészségének megőrzésében. A benne rejlő ásványi anyagok közül kalcium, magnézium, kálium, vas, cink és a réz említhető, melyek az optimális szív- izom- és bélműködést segítik. A kalcium csontjainkat, a cink az immunrendszerünket erősíti és védi bőrünket. ÉRDEKESSÉG: A kukorica torzsavirágzatában levő virágok hosszú bibéi, fontos gyógyító hatással rendelkeznek, annak ellenére, hogy ezeket rendre eldobjuk. Népiesen kukoricabajusznak nevezzük. Gyógyító anyagain túl C és K vitamint is rejt magában. A húgyhólyagra, vékonybélre és a májra jótékony vizelethajtó, kőoldó, gyulladáscsökkentő hatása révén. Használják a prosztata és a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedéseinek csökkentésére. A népi gyógymód receptje szerint körülbelül másfél teafilternyi mennyiségű szárított vagy friss kukoricabajuszt 2 csészényi vízzel kell leforrázni, ebből naponta háromcsészényit ajánlott inni..

Mangó: Az nem lehet kérdés, hogy ez a sárgás, édeskés, állagban az őszibarackhoz hasonlító gyümölcsöt miért miért szeretik sokan. Mert nagyon finom. Ezen felül A-provitaminban, B1-, B2-, E-vitaminban és ásványi anyagokban- foszforban és kalciumban, nátriumban, vasban és magnéziumban gazdag. Béta karotin tartalma miatt pedig kiváló káliumforrás.Enzimeinek köszönhetően gyomorvédő hatása is van. Rosttartalma segíti az emésztést, és a kutatások szerint jótékony hatással van a szívre, valamint csökkenti a vér koleszterin szintjét. 

A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, és a gyermekáldásban is nagy szerepet tulajdonítanak neki. Európan a XVIII. században már a keleti gyümölcsök királyának tartották.

Mézdinnye: A mézdinnyét könnyű felismerni mert nem narancsos sárga, hanem halvány sárga a színe. Magas víztartalma miatt ebben a dinnyében kevés a kalória, de gyümölcsös aromája és édeskés íze van. Jóllehet gyümölcscukor-tartalma akár a 10%-ot is elérheti, a mézdinnye egészséges, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A magas, 85-90%-os víztartalom biztosítja a mézdinnye szaftos ízét. Ez különösen a nyári időszakban teszi kiváló frissítővé és ízletes szomjoltóvá. Magas víztartalma miatt alig tartalmaz kalóriát: 100 gramm gyümölcsben csak mintegy 50 kcal található. Magas gyümölcscukor-tartalma miatt azonban ez is jóval magasabb, mint a görögdinnyéé, mely 24 kcal-t tartalmaz 100 grammonként. 

Ennek ellenére a mézdinnye egészséges, mert számos vitamin forrása: a B1-, B2- és C-vitamin mellett főként A-provitamint tartalmaz. Ez a szervezetben A-vitaminná alakul, és a sejtnövekedésben, valamint a látás folyamatában játszik fontos szerepet. 150 gramm mézdinnye már teljesen fedezi a napi szükségletet A-vitaminból, ugyanekkora adag ebből a dinnyefajtából megfelel a napi C-vitamin-szükséglet felének. Ezen kívül a mézdinnye különböző ásványi anyagokat is tartalmaz, a kálium mellett főleg kalciumot, vasat, nátriumot, magnéziumot és foszfort.

Őszibarack: Az őszibarack nem is gondolnánk, hogy a finom ízén kívűl, mennyi pozitív hatással van szervezetünkre. Az őszibarack tartalmaz C-vitamint, karotinoidokat, többféle B-vitamint, sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, cinket és szelént, ezeken kívül fitoösztrogéneket, pektint, gazdag természetes rostokban. Az őszibarack gyulladáscsökkentő (reuma, köszvény, bőrgyulladások, sebek),  görcsoldó, nyugtató,immunrendszer erősítő, antioxidáns, rákmegelőző hatással bír. 

A vér, a vese, a máj, a belek tisztítója emésztést javító,  magas vérnyomást csökkentő, szív és érrendszeri betegségeket megelőző, bőrbetegségek külső-belső gyógyítója, tisztítója (pattanásos bőr, rugalmatlan, fáradt bőr) körömerősítő és hajnövekedést serkentő, szembetegségeket megelőző, csonterősítő, enyhíti a klimax, illetve a menstruáció kellemetlen tüneteit, méregtelenítő-, és fogyókúrák ideális gyümölcse. Magas pektin- és rosttartalma miatt az őszibarack jótékony hatással van az emésztési folyamatokra. A székrekedést, ezzel együtt az emésztési problémákat is megszünteti. A pektin ráadásul még a koleszterinszintet is szabályozza, tovább csökkentve ezzel a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét. Az őszibarackban található sárga antioxidáns xantofill színanyag segít a daganatos betegségek megelőzésében. Niacin-tartalmának köszönhetően az őszibarack csökkenti a vérnyomást, és jót tesz a szív- és érrendszer működésének. Ezek megóvása különösen fontos, hiszen a keringési problémákból számtalan kisebb-nagyobb, gyakran visszafordíthatatlan betegségek alakulhatnak ki. Szintén niacin-tartalmának hála az őszibarack rendszeres fogyasztásával sokkal jókedvűbbé, nyugodtabbá válhatunk. Frissnek, üdének, gondtalannak érezheti magát az, aki az őszibarack-szezonban napi két-három gyümölcsöt is elfogyaszt. Az őszibarackból bátran ehetnek a fogyókúrázók, akár nagyobb mennyiségben is, hiszen igen magas, 85-90%-os víztartalommal rendelkezik. Ez ugyanakkor üdítően is hat a szervezetre, megakadályozva a dehidratáltságot, és az ebből eredő egészségügyi problémákat.

Paprika: A magyar konyha egyik legfontosabb, mégsem őshonos fűszernövénye a paprika, Közép- és Dél-Amerika trópusi tájairól származik, ahol már az aztékok idejében már termesztették. Valószínűleg Kolumbusz orvosának, Chancának köszönhetően került át Amerikából Európába. Ebben az időben már kb. 40 fajtáját ismerték. Hazánkban először csak főúri kertekben termesztették. Később a csöves fűszerpaprika olcsó borspótló fűszerként terjedt el vörös törökbors, tatárkabors, pogány bors néven. Az 1831. évi kolerajárvány alatt megelőző gyógyszert használták. Sok vizet és kevés kalóriát tartalmaz.

Jelentős C-vitamin forrás: hiszen fajtától függően száz gramm nyers paprikában akár 70-250 mg C-vitamin is található. Fájdalomcsillapító: A paprika csípősségét a termés ereiben és a magokban felhalmozódó kapszaicin okozza. Ugyanakkor ennek köszönhető a paprika fájdalomcsillapító hatása. A fájdalomingereket az agyba az úgynevezett “P vegyület” továbbítja. A kapszaicin ennek a vegyületnek a működését zavarja meg, mely hatás kiemelkedő egyes krónikus fájdalmak esetén.A csípős paprika így nem csak  ételeink teszi pikánsabbá, hanem  nagyon jól használhatjuk a gyógyításban és az egészség megőrzésében.  Bár elsőre irritálja a bőrt, ám huzamosabb használat esetén érzésteleníti a bekent felületet és így fájdalomcsillapító hatásai is vannak. A kapszaicin-tartalmú kenőcsök  –  megfelelő hígításban – jók a hátfájás, az ízületi gyulladás, a pszoriázis vagy a neuropátiás fájdalom kezelésére. Migrén ellen is hatásos:  A fej egyik oldalán jelentkező, rendkívül erős fájdalom, a sokakat érintő migrén esetében a  fejfájással megegyező oldalon lévő orrcimpánk belső részére dörzsöljünk kapszaicin készítményt, vagy fújjunk kapszaicin tartalmú orrspray-t. A népi orvoslás szerint a zöldpaprika rendszeres fogyasztásával megelőzhető a skorbut. Enyhe vízhajtó, így húgysavkiválasztást fokozó hatása is van. Tévhit, hogy árt a gyomornak, sőt! Európában sokan kerülik használatát annak a tévhitnek köszönhetően, hogy árt a gyomor nyálkahártyájának, és gyomorfekélyt okoz. Nagy mennyiségben, ugyan ingerelheti az emésztőrendszert, ugyanakkor a gyomrot olyan váladék elválasztására készteti, amely védi gyomornyálkahártyának védelmet nyújt pl. savak, aszpirin, alkohol ellen. Indiában, Afrikában és Mexikóban nagy hagyománya van fogyasztásának. Ezeken a helyeken elsősorban emésztést serkentő hatása miatt kedvelik, és ma már kutatások bizonyítják, hogy nem alaptalanul, mivel fokozza a nyál és a gyomornedvek elválasztását, melyek az étel lebontását teszik lehetővé. Fertőtlenítő hatásának köszönhetően megelőzhetjük vele az influenzát. Megbetegedés esetén izzasztó és torokfájást, torokgyulladást enyhítő tulajdonságai miatt ajánlott fogyasztani. Jót tesz az eldugult orrnak is. Elűzi  a fáradtságot és felfrissít. Javítja a keringést, ezáltal emeli a vérnyomást is. Magas provitamin-tartalma védi a hámszövetet (a bőrt és a nyálkahártyát), elősegíti a sebek gyógyulását, megelőzi a bőrbetegségeket, erősíti a látást. ÉRDEKESSÉG: A piros paprika háromszor, a zöld pedig kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a világossárga és a fehér termésszínű fajták. Az apróbb bogyójú fajtákban is több C-vitamin van, mint a húsos, nagy bogyójúakban.