A napfény hatásai

Évszázadokkal ezelőtt felfedezték, hogy a napfény nélkülözhetetlen az élethez, az egészséghez. Sok kultúrában tisztelték a napot, a rómaiak, görögök, egyiptomiak. Ha elfogadjuk, hogy a napfény is egyfajta energia, amely rezgés szinten is hat, ráadásul tartalmazza az összes színtartományt, megérthetjük, miért olyan jelentékeny a befolyása életünkre.

A napfény jótékony hatása

Energiával, vitalitással tölt fel, hiszen az összes csakra fel tud a neki megfelelő színnel, tehát rezgéssel töltődni, regenerálódni. Ez, pedig hat a meridiánokra, szervekre, sejtekre egyaránt.

Így már érthető, hogy a napfény nemcsak kellemes érzés, de számos testi folyamatot is befolyásol. Így pl. a test biológiai órájának beállításában nagy szerepe van, hiszen azt, hogy meddig tudunk ébren maradni, nagyban befolyásolja a napfényes órák száma egy adott napon belül, valamint a fény intenzitása is.

Anatómiailag az a magyarázat, hogy a tobozmirigy termeli a melatonin nevű hormont, ami egy természetes nyugtató, ha sok van belőle, fáradtnak, érezzük magunkat. A napfény, aminek a minőségéről, intenzitásáról a szem speciális sejtjei küldenek információt a tobozmirigynek, gátolja a melatonin termelést. Gondoljunk csak bele, a téli hónapokban, amikor kevés a napfény, és nem is túl erős, akkor mennyivel vagyunk fáradtabbak, míg nyáron beérjük kevesebb alvással, fittebbek vagyunk.

A napfény hatásai alól a hormonrendszer sem mentesül, gondoljunk csak bele, a szexuális  inger mennyivel erősebb lesz tavasszal.  De a belső elválasztású mirigyek, a pajzsmirigy működését is befolyásolja a napfény.  A D-vitamin termelődését is a napfény serkenti, ami nélkülözhetetlen az egészség szempontjából.

A modern életvitel, a mesterséges fényforrások alkalmazása teljesen felborította a természetes életritmust. Gyakran egész évben bezárkózva, mesterséges fényközegben töltjük napjainkat, aminek a sugárzása amúgy is egészen más, mint a napfényé.

Ugyanazzal a tempóval, időbeosztással dolgozunk egész évben, ahelyett, hogy alkalmazkodnánk a természetes napszakokhoz, ahogy őseink tették. Ezáltal először is levertebbek, álmosabbak, leterheltebbek lehetünk, és könnyebben terít le minket a depresszió is. A lelkiállapot pedig kihat az immunrendszerre, ami szintén gyengülhet, maga után vonva egészségünk gyengülését is.

Használjuk ki tehát menjünk ki minél többet a szabadba és töltekezzünk fel a napfény éltető energiájával. Arra kell  csak ügyelnünk, hogy nyáron a kora délelőtti, vagy késő délutáni órákat kerüljük, hiszen  nem leégni szeretnénk. A téli hónapokban pedig próbáljunk szintén a világos időszakban  a szabadban lenni, sétálni, és ha szükséges, akkor akár a szolárium adta lehetőséget is korlátozott számban, ésszerűen kihasználni, ha bőrünk is bírja és nem idegenkedünk tőle. 

A napfény káros hatása

UV-sugarak: A napfény különböző hullámhosszú sugárzások együttese. Az ultraibolya fény az, ami nem látható, rövidebb hullámhosszúságú sugarak alkotják, mint a látható fényt. Ez az a fénytartomány, mely a bőrrel reakcióba lépve bőrbetegségeket, vagy éppen ellenkezőleg: bőrbetegségek gyógyulását okozhatja. Pl. az UV-fénynek (különösen az UV-A) megvan azon képessége, hogy beindítsa szervezetünkben a D-vitamin termelését. (Ezért minimális solárum használata télen nem károsítja a szervezetet, sőt, jót tesz neki!)

Melyek azok a földrajzi helyek, ahol fokozottan vigyázzunk, mert a napfény sugárzása erősebb? Tengerparton, minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, minél jobban a nyári időszakban tartózkodunk a víz mellett. A hegyvidék hasonlóan veszélyes, minél tisztább az idő, minél magasabban vagyunk, és (persze itt is) minél jobban a nyár közepén járjuk a természetet. Tudjuk jól, hogy Ausztrália és a közeli szigetvilág az ózonréteg különös vékonysága miatt a legveszélyesebb, a napos órák száma a legmagasabb a világon, bár erre a területre kevesen jutunk el.

Fényhatások: Ha már a fény elérte a bőrréteget, hogyan védekezik ellene? Egy része visszaverődik, más része elnyelődik benne. Az elnyelődött fény reakcióba lép a bőr sejtjeivel és annak károsodását okozza. Kialakul a pigmentáció, a bőr megvastagszik, súlyos esetben leégés, lepirulás, még súlyosabb esetben hólyagos reakció alakul ki. A bőr sejtjei pigmenttermeléssel védekeznek az egyre fokozódó napsugárzással szemben. Ezt használják ki a korunkban divatos szoláriumok. Pigmenttermelésre, azaz védekező reakcióra kényszerítik bőrünket a "csokoládé szín" elérése céljából. Bőrgyógyászati szempontból nem tanácsos a szoláriumok használata, de mérséklettel ( havi1-2 alkalom) és megfelelő, speciálisan a szoláriumhoz használatos fényvédőkrém használatával megőrizhetjük nyári bőrszínünket.

Fényvédelem – napégés: Végül, de nem utolsósorban hogyan védekezhetünk a napfény ellen? Legegyszerűbben a négy fal között, de a ruhával való fedés talán jobb megoldás. A különösen fénynek kitett testfelszínek az arc, nyak, dekoltázs, a tarkó, a fül, a lábszárak. Sok jó minőségű fényvédő krém kapható, vízálló és érzékeny bőrűeknek adható egyaránt. A gyermeket táborozáskor, de akár csak egy kirándulásra való felkészítéskor lássuk el fényvédővel, ha együtt nyaralunk, akkor naponta többször tanácsos bekenni a gyermeket vízálló fényvédővel.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a napégés? Forduljunk szakorvoshoz, aki viszketéscsillapítóval, bőrnyugtató krémekkel, komolyabb károsodás esetén belső gyulladáscsökkentővel, fertőtlenítővel kezeli az érintett területet.