Ártalmas szabad gyökök

A földi élet alapja a tápanyagok "elégetése", amelynek során bonyolult folyamatokon keresztül a táplálék felhasználható összetevői oxigénnel egyesülnek, hasonló módon, csak lassabban, mint ahogyan a kályhában ropogó tűz "megemészti" a fát.

A fizikai és kémiai behatásokra a testünket felépítő óriásmolekulákból - például fehérjék, nukleinsavak - atomok, vagy atomcsoportok válnak le, s leválásukkal kémiailag aktív szabad kötőhelyek, úgynevezett szabadgyökök jönnek létre, amelyek tehát a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek. A szabadgyökök a környezetükkel azonnal reakcióba lépnek és az óriásmolekulák károsodását, átrendeződését váltják ki.

E folyamatok során nemkívánatos melléktermékként rendkívül erőteljes oxidáló hatású kémiai anyagok keletkeznek, amelyek károsíthatják a sejteket, szerveket, testszöveteket, ezért a szabad gyökök tevékenységét egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a kontrolláló rendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, és elősegítik az öregedési folyamatokat. Károsítják a DNS-t, a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat.

Mi is az a szabad gyök? A szabad gyök olyan kémiai elem (atom vagy molekula) amely elektronjainak száma nem felel meg egy stabil konfigurációnak. 
Néhány példa a stabil elem:
- O2 (oxigén)
- H + (hidrogénion)
- HO- (hidroxid)

Az oxigén elektromosan semleges, de a többi nem. Ennek ellenére a 3 kémiai elem stabil. Ahhoz, hogy egy kémiai elem szabadgyökké váljon, olyan zavarnak kell történnie, amely megváltoztatja annak stabil konfigurációját. Ekkor az elektronok száma eltér a stabil változattól.



A kis pontok az elektronokat (negatív elektromos töltést) jelölik. A külső rétegen 6 elektronnal minden atom semleges, de mindenekelőtt: stabil. 

Ha egy külső elem erőszakkal extra elektront ad neki, akkor szabad gyökké válik, a neve szuperoxid.



Az egyik legjelentősebb szabadgyök a szuperoxid, ami egy felesleges elektront tartalmazó oxigénmolekula. A szuperoxid a szervezetben természetes módon termelődik. A szervezetben "jótékony" szerepet is játszik, mert az immunrendszer falósejtjei szuperoxidokat is felhasználnak a kórokozó bekebelezésében.


Az oxidáció következménye:Oxidatív stressz

A szuperoxid enzimek hatására, hidrogén-peroxiddá alakul (H2O2). A hidrogén peroxidból hidroxilgyök szabadul fel, mely egy rendkívül agresszív szabadgyök. Másrészt a hidrogén-peroxid enzimek hatására hipoklórsavvá (HOCl) alakulhat, mely szintén erős oxidáns anyag. 

Elveszett elektronjukat a szabad gyökök a környező szövetekből próbálják pótolni. A szabad gyökök állandóan elektronra "éheznek". Romboló hatásukat azzal fejtik ki, hogy behatolnak a sejt legkényesebb részeibe, hogy onnan elektronokat "zsákmányoljanak" – azaz tovább oxidáljanak.

Amikor a szabad gyökök megtámadnak egy sejtet, károsítják annak membránját, fehérjéit és még a DNS-ét is! A sejt ezután oxidálódik: nem tud megfelelően működni, és elhal. 


Ha DNS-ét érintik, a megszakadt sejt akár "mutáns" sejtté is válhat, melyet súlyosabb formájában már betegségnek hívunk. A rák például a szabadgyök támadás azon előrehaladott stádiuma, amikor a szabad gyököknek sikerült behatolniuk a sejtmagba, ahol meg tudták változtatni a sejtosztódást irányító DNS programot.

A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben betegségek vagy zavarok alakulhatnak ki, pl. idegrendszeri zavarok, szív- és érrendszeri betegségek, szembetegségek, tüdőbetegségek, daganatos megbetegedések és a szervezet elöregedése.

Noha az öregedés egy természetes folyamat, sebességén és lefolyásán nagyon is lehet változtatni! (A sejtkutatók szerint genetikailag 100-120 évig is élhetnénk, ezzel szemben ma az átlag életkor 65 év körül van.) A szövetek károsodásának mértéke, vagyis az öregedés sebessége, valamint a betegségek kialakulása legfőképpen szervezetünk antioxidáns védelmén múlik; azon, mennyi szabad gyök garázdálkodik "büntetlenül" a szervezetünkben.

Az anyagcsere normál működésén kívül, a dohányzás, sugárzás, gyógyszerek, méreganyagok, tartósítószerek fogyasztása, valamint a stressz serkentik az oxidációt, a szabad gyökök kialakulását.

Antioxidáns-rendszer a kémiai szabadgyökök ellen

A szervezetben feleslegben képződő szuperoxidok közömbösítése kulcsfontosságú!

A szervezetben felhalmozódott felesleges szabad gyökök károsíthatják a sejteket, viszont az antioxidánsok bevitelével ezt a negatív folyamatot megakadályozhatjuk. A növényi táplálékokban - zöldségek, gyümölcsök - jelenlévő antioxidánsok az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:
- azok, melyeket a szervezet maga termelhet (pl.: enzimek, kéntartalmú vegyületek)
- és azok, melyekhez a szervezet a táplálék révén jut hozzá (pl.: vitaminok, ásványi anyagok).

Ezek az anyagok, ha megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét.

Fontos azt is megjegyezni, hogy nem nő a kedvező hatás, ha az antioxidánsokat az étrendi dózis többszörösét meghaladó mennyiségben adják, sőt túladagolásuk számos kedvezőtlen eredménnyel járhat.

Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok. Legjelentősebb képviselőik: E-vitamin, C-vitamin, béta-karotin, szelén, mikroelemek (magnézium, cink, mangán, réz), kéntartalmú vegyületek, élelmiszeripari adalékként felhasznált antioxidánsok, flavonoidok.

Megfelelő életmóddal a szabadgyökök ellen

A kémiai szabadgyökök fontos szerepet játszanak az öregedés folyamatában, a szervezet kollagén kötőszöveti rostjainak károsításában, a bőr ráncosodásában, víztartalmának csökkenésében. Stressz helyzetben a kiserek keringésének beszűkülése olyan oxigénhiányt idéz elő, mely kémiai szabad gyökök felszabadulását eredményezi, ezért is rendkívül káros állandó stresszes élethelyzetben élni.

De mit tehetünk a szabadgyökök ellen? Az egészséges életvitellel, aktív élettel, az olyan élvezeti szerek kizárásával, mint az alkohol, dohányzás, koffein igen is sokat tehetünk ellenük. Egészségünk védelmében figyeljünk az önkizsákmányoló életmód kerülése is. A táplálkozásunkba pedig iktassunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, amelyek elsődleges forrásai az antioxidánsoknak.


A vitaminoknak fontos szerep jut a szervezetünkben

A védelmi rendszer működéséhez szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. A C-, az A- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin a mérgező szabadgyökök befogását végzik a sejteken belül, illetve azokon kívül.

Az E-vitamin például a sejtplazmában, a vérben és a sejthártyák felszínén is kifejti hatását. Védekezés közben maga is gyenge szabad gyökké válik, de a C-vitamin azonnal újraépíti az E-vitamin molekuláját. A húgysav szintén többféle szabadgyök semlegesítésére képes. A glutation is fontos szabadgyök-semlegesítő molekula. Az oxidánsok hatására maga is károsodik, de a glutation reduktáz nevű enzim azonnal
helyreállítja. A glutation-reduktáz enzim nem fehérje hatóanyaga a szelén, amelynek bizonyítottan jótékony hatása van a számos területen a szervezetünkben.

Tápanyagok és növényi hatóanyagok

A tápanyagok olyan élelmiszeralkotók, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de szükségesek a normális növekedéshez, fejlődéshez. A táplálkozás során a szervezetbe juttatott megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyag biztosítja a szervezet működését. A tápanyagok mellett ismertek egyéb összetevők is, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Ezek a növényi hatóanyagok (fitonutriensek) tápanyagoknak ugyan nem tekinthetők, tápértékkel nem rendelkeznek (nem biztosítanak energiát a szervezet számára), de hiányukban kialakulhatnak bizonyos betegségek. Legtöbbjük színes vegyület, a növény színe utalhat a benne lévő vegyületre.

Táplálkozás az egészség védelmében

A helyes táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van az egészség fenntartásában és számos betegség megelőzésében, biztosítja a szervezet energia- és tápanyagszükségletét. A táplálkozás megelőző (preventív) hatása köszönhető részben a vitaminoknak, ásványi anyagoknak, élelmi rostoknak, valamint a növényi élelmiszerekben található hatóanyagoknak, amelyeket összefoglaló néven fitonutrienseknek nevezünk. A növényi táplálékokban lévő fitonutriensek előnyös hatásukat leginkább az elfogyasztott élelmiszerrel felvéve, és nem mesterséges formában adva tudják kifejteni.

A szervezetben képződő szabad gyökök és a hatástalanításukra alkalmas antioxidánsok bevitele közötti egyensúly kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással megvalósítható. A természetes táplálékból felvett antioxidánsok előnyei közül a legfontosabb, hogy a táplálékban lévő anyagok együttesen hatékonyabbak, valamint ily módon történő fogyasztásuk nem jár semmilyen mellékhatással.

Mivel az antioxidáns vegyületek a növényi táplálékokban találhatóak, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásban naponta mintegy 400-600 g zöldségnek, gyümölcsnek kell szerepelnie. Egészséges egyének esetén az ugyancsak magas flavonoidtartalmú vörösbor és csokoládé is beilleszthető az étrendbe. Fontos azonban, hogy jó minőségű vörösborból napi max. 1-2 dl, míg a csokoládéból heti 2-3 alkalommal 30-30 g fogyasztása javasolható.

Jótékony élelmiszerek

A zöldségek, gyümölcsök bőségesen tartalmaznak sokféle vitamint, ásványi anyagot, rostokat, antioxidánsokat és különböző hatóanyagokat. Így kiemelkedően fontos részei mindennapi étrendünknek.


Az antioxidánsokban gazdag étkezés elfojtja a rosszindulatú daganatok és egyéb betegségek kifejlődését, és serkentik az immunrendszert, védelmezik az idegrendszert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.