Laktóz intolerancia

 A laktóz intolerancia egy emésztési zavar, aminek lényege, hogy a laktózérzékeny emberek nem tudják maradéktalanul megemészteni, azaz lebontani a tejcukrot.

Laktóz intolerancia során az emésztőrendszer nem tudja maradéktalanul lebontani (vagyis megemészteni) a tejcukrot, ugyanis az ehhez szükséges laktáz enzimből nem termelődik elegendő a szervezetben.  Ha pedig a tejcukor nem a vékonybélben szívódik fel (bomlik két cukorrá), hanem emésztetlenül továbbjut a vastagbélbe, ott zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le – ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim különböző mennyisége/hiánya okozza. 

A szakirodalom szerint az európai lakosság 14-40 százalékát érinti a betegség, bizonyos népcsoportoknál (például a skandinávoknál) gyakoribb az előfordulása. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktóz intolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ilyenkor a kor előrehaladásával alakul ki a betegség.

A laktózérzékenység lehet veleszületett kórkép is, de sok esetben fokozatosan, felnőtt korra alakul ki. Kialakulásának több oka is lehet: a genetikai hajlam, az akut emésztőrendszeri fertőzések, vagy krónikus, bélbolyhokat károsító állapotok (például a kezeletlen lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek) is állhatnak a hátterében.

A laktózérzékenység tünetei a tej, vagy tejtermék fogyasztása után jelentkeznek. Az alábbi tünetek a legjellemzőbbek:

– kellemetlen közérzet

– gyomorfájdalom

– puffadás

– hasmenés vagy székrekedés

– hányinger vagy hányás

A laktózintolerancia tüneteinek súlyossága általában összefügg az elfogyasztott tej vagy tejtermék mennyiségével. A legtöbb laktózérzékeny ember bizonyos mennyiségű tejet vagy tejterméket még probléma nélkül el tud fogyasztani, ennek mértéke egyénenként változó.

A laktózérzékenység diagnosztizálására több lehetőség is van:

- Öndiagnózis: A hivatalos diagnózist gyakran előzi meg a betegek által végzett önmegfigyelés. Hasznos információ lehet orvosának, ha elvégzi a lejjebb felsorolt öndiagnózisos teszteket és ezeknek eredményével keresi fel őt. Azonban fontos tudni, hogy ez nem váltja ki az orvosi vizsgálatokat. A laktózérzékenység vagy annak tünetei mögött súlyosabb betegségek is állhatnak, ezért mindenképp keressen fel egy szakembert, ha feltámad Önben a laktózérzékenység gyanúja, vagy ha fent említett tüneteket érzékeli. Az öndiagnózis az alábbi módokon történhet:

1. Diétateszt: Több napon keresztül tudatosan tartózkodjon a tej- és tejtermék-, illetve laktózfogyasztástól. (Nagyon sok étel és gyógyszer tartalmaz laktózt, a diéta során mindig olvassa el a hozzávalók listáját.) Ha a tünetek megszűnnek, akkor az felveti a laktózintolerancia gyanúját.

2. Kitettségteszt: A laktózmentes diétát követően egy pohár vízben 50-100 gramm tejcukrot kell feloldani, és ezt meginni. Ha néhány órán belül visszatérnek a tünetek, akkor az megerősítik a gyanút. Ez a módszer azonban nem ad egyértelmű eredményt, mivel lehet, hogy a szervezet egy bizonyos mennyiségű laktózt még tolerál.

- Hidrogén (H2) kilégzéses vizsgálat: A H2 kilégzéses vizsgálat során éhgyomorra 50 gramm vízben oldott laktózt kell lenyelni. Ezt követően egy műszer segítségével mérik a kilégzett gázok összetételét. A vizsgálat pár órát vesz igénybe és teljesen fájdalommentes. Bővebben itt olvashat róla.

- Vércukorvizsgálat: A vizsgálat során a laktózoldatot szintén éhgyomorra kell meginni, a laktózbevitel után 10-15 percenként kell megmérni a vér glükózszintjét. Az eredményeket megvizsgálva látszik, hogy a rossz laktózemésztésű személyeknél lapos függvénygörbét kapunk, míg a laktóz megemésztésére képes személyeknél a görbének jellegzetes csúcsa látható, amit 1-2 óra alatti 50-100%-os emelkedéssel ér el. Azonban mivel ehhez gyakran kell vért venni a betegtől, emiatt helyét napjainkban egyre inkább a kilégzéses teszt veszi át. A cukorbetegség hamis negatív eredményt adhat.

- Genetikai vizsgálat: A veleszületett laktózintoleranciát genetikai teszttel is ki lehet mutatni. A mintavételhez anyagot a száj nyálkahártyájából nyerünk, vékony kefével azt megkefélve, tehát a mintavétel teljesen fájdalmatlan.

A laktózérzékenység kezelése: Jelenleg nem tudunk olyan módszerről, amely segítene a laktóz-tolerancia visszaállításában. Mivel a laktózintolerancia az esetleges kényelmetlenségen kívül más egészségi problémákat nem okoz, kezelése a tünetek előfordulásának és súlyosságának minimalizálásából áll. 

Az alábbi javaslatok alapján érdemes elkezdeni az életmódváltást:

– az étkezés során a laktóz kerülése

– a táplálékbevitel érdekében ennek pótlása

– a kalciumfogyasztás szabályozása

– enzim-helyettesítő használata

Érdemes tudni, hogy a tejben van a legtöbb tejcukor: (1 dl tejben 5 gramm laktóz van), a tejtermékekben kevesebb: 100 gramm túróban 3 g laktóz van, a savanyított (joghurt, tejföl) termékekben még kevesebb, a kefirben a legkevesebb. A friss sajtokban (pl. gomolya és krémsajtok) minimális laktóz található, az érleltekben (füstölt, trappista, ementáli, camembert, penészesek, lágy sajt) pedig szinte semennyi.

Téhvit: Nemcsak a tehéntej, hanem a kecske- és juhtej is tartalmaz laktózt. A laktózmentes tejben ugyanannyi cukor van, mint a normál tejben (csak lebontva), cukorbetegek és inzulinrezisztanciában szenvedők figyeljenek erre!