Zöld táplálékok

Miért fontosak a zöld zöldségek és gyümölcsök? A zöld táplálékok nagyszerű A- és C-vitamin, kálium és folát források. Ezenkívül olyan fitonutriensekkel vannak tele, amelyek segíthetnek a betegségek és a sok rost megelőzésében. A zöld táplálék erősítheti immunrendszert, csökkentheti a rák és a cukorbetegség kockázatát, és hozzájárulhat a csonttömeg felépítéséhez. A glükozinolátok a keresztesvirágú növényi családunk vegyületei. A keresztre hasonlító négy sziromvirágú zöldségeket  keresztesvirágnak nevezik. Ilyen például a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta.  A glükozinolátok izotiocianátokra és indolokra bomlanak, amikor a  keresztesvirágú zöldségeket fogyasztjuk. Ezek a vegyületek gyulladáscsökkentők, és stimulálják azokat az enzimeket is, amelyek hatástalanítják a rákkeltő anyagokat. Arra is képesek, hogy bekapcsolják a tumor szuppresszor génjeit, lelassítsák a rákos sejtek növekedését és stimulálják az apoptózist (a rákos sejteket arra utasítja, hogy önpusztítsanak). Tele vannak klorofillal, szulforafánnal, vassal, folsavval és K-vitaminnal. A klorofillból vért állít elő szervezetünk, de tisztítja, méregteleníti vérünket, májunkat is.A keresztesvirágú zöldségek nyersen vagy csak enyhén párolva fogyasztva javul a rák elleni képességük. 

Zöld táplálékok a teljesség igénye nélkül

Alma: Egy régi közmondás szerint: "napi egy alma - az orvost távol tartja". Tény, hogy ez a gyümölcs minden porcikájában különösen értékes táplálék. Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. Vízoldékony rostanyaga, a pektin sokféle jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre. 

Rendezi a székletet (a tapasztalatok szerint főve, párolva a hasmenés, nyersen a székrekedés ellen vethető be), kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét, magas káliumszintje a magas vérnyomásúaknak segíthet. Gyümölcssav, almasav tartalma a belek és a máj működésére fejt ki jó hatást. Az alma a szervezet egészére méregtelenítő, tisztító hatású, így például tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő és húgysavképződést (ezért köszvény ellen is alkalmasnak tartja a természetgyógyászat). Afogyókúraegyik hasznos segítője, sőt, ha valaki egy-két napos almakúrát tart, nemcsak a súlycsökkenéshez járul hozzá, hanem egyben méregteleníti is a szervezetét.

Legértékesebb, legtáplálóbb, ha héjával együtt, nyersen fogyasztjuk, így tartalmazza a legtöbb élelmi rostot. Nem kell feltétlenül a legszebb, viaszosan fénylő, darabonként selyempapírba csomagolt, méregdrága import, zöld vagy mélyvörös almákat vásárolni, hiszen kora ősztől késő tavaszig kapható a kevésbé látványos, ám annál egészségesebb, ömlesztve kilózott magyar termék, és az sem baj, ha netán már kissé ráncos némelyik a tél végén. Számtalan módon elkészíthető: nyersen lének facsarva, müzlibe, gyümölcs- és zöldségsalátába darabolva, párolva, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak, süteménynek... a sor tetszés szerint folytatható.

Avocádó: Az avokádó egy olyan univerzális növény, amely gyümölcs, zöldség és gyógynövény is egyben. Jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, és vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns. Telítetlen zsírsavakban gazdag, B-, C-, E- és A-vitamint tartalmaz. Az érett gyümölcsben káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is megtalálható. Jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns. 

Az avokádó magas olajtartalmánál fogva kiváló bőrápoló szer a kiszáradt bőrre. Általában érzékeny típusú bőrre alkalmazzák. Segítséget nyújtekcémamegelőző kezelése esetén és csökkenti a koleszterinszintet. A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére.

Brokkoli: Napjainkban divatos szuperélelmiszerek egyik tipikus képviselője a brokkoli. A brokkoli a többi káposztaféléhez hasonlóan C- és K-vitaminban igen gazdag: tíz deka nyers brokkoli a napi adagot fedezi mindkettőből. A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. 100 g főtt brokkoli 20-30 kcal, illetve 90-120 kJ energiát hordoz. 

Zsírtartalma mindössze 0,2 g, emészthető szénhidrátja 2 g, fehérjéje 2-3 g, és 3-4 g növényi rostot tartalmaz, a nyers zöldség ezen értékeknél valamivel többet. Ásványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, acinkés a foszfor. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban. Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami a gyomorfekély kialakulásának főbűnösét, a Helicobacter pylorit is segít visszaszorítani.

Cukkini: Nem tök és nem uborka, de mindkettő tulajdonságait hordozza. A rossznyelvek szerint e két növény "öszvére". Valószínűleg a tök és az uborka keresztezéséből származik. Alacsony energiatartalma (32 kcal/100 g) miatt fogyókúrában bátran ajánlható, illetve megfelelő ételkészítési eljárást alkalmazva, a legtöbb diétás étrendben felhasználható. További tápanyagértékei jellemzők a tökfélékre, így elhanyagolható mennyiségű zsiradékot (0,4 g/100 g), 1,5 g/100 g fehérjét, 5,3 g/100 g szénhidrátot tartalmaz. 

A cukkini egyebek mellett tartalmaz káliumot, foszfort, cinket, magnéziumot, kalciumot, továbbá A-, B1-, B2- és B6- vitaminokat is. Rendkívül jó folsav- és rostforrás. Béta-karotin és C-vitamin tartalma segít védeni az érfalakat, enyhíti az asztmát és a reumatikus panaszokat is. Rendszeres fogyasztásával csökkenthetők a káros sejtmutációk. Húspótló élelmiszerként készíthetünk belőle fasírtot, pörköltet, grillezhetjük, vagy kiránthatjuk.

Káposzta: A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, jó E-vitamin, vas, kalcium- és káliumforrások, de tartalmaznak béta-karotint, rostanyagot, folsavat, tiamint (B1-vitamin) is. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik. 100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban vagy narancsban, és ez egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi.  Forraláskor azonban a zöldség C-vitamintartalmának több mint a felét elveszítheti, ezért fogyasszunk belőle minél többet nyersen, salátába keverve. 

Nem csak, hogy vitaminokban, tápanyagokban gazdag étel, de a már tudományosan igazolt gyógyhatása és betegségmegelőző szerepe is jelentős. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. Hatóanyagai közül kiemelkednek kéntartalmú fitovegyületei, melyek a rák különböző fajtái ellen nyújthatnak bizonyos fokú védelmet. A káposztában található kálium jó a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges. A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az enyhébb emésztőrendszeri fertőzésekért felelős Escherichia coli. szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatású, és enyhíti a torokfájást. A káposzta magas rostanyagtartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, tisztítja a szervezetet és javítja az ellenálló képességet. Fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek hasznos táplálék, de tisztító hatása miatt rendszeres fogyasztása segít a reumás és a köszvényes betegeken, valamint bőrbetegségek esetén is kedvező hatású (belsőleg tisztít). A káposzta segíthet a fekélybetegségek megelőzésében, továbbá a káposzta nagyon gazdag olyan vegyületekben, amelyek védelmet nyújtanak bizonyos rákkeltő anyagokkal szemben. A védő hatást több kémiai anyag eredményezi, így meg kell említeni a keresztesvirágzatúak családjában található fitovegyületeket (glükozinolátok, izotiocianátok, indolok, ditiolok), az antioxidáns C- és E-vitamint, illetve a zöld és vörös fajták színét adó béta-karotint. Ezek mellett jelentős szerepe van a káposztában lévő polifenoloknak és a klorofillnak is.

Kelbimbó: A kelbimbó nem feltétlen olyan népszerű itthon, mint amennyire értékes egészségügyi szempontból. A kelbimbóban nagyobb mennyiségben található C-, K- és B6-vitamin, folát, mangán, réz, foszfor és kálium is, rosttartalma is kimagasló. Magas antioxidáns tartalma miatt védi a sejtjeinket az oxidatív stressz okozta károsodásoktól. Az oxidatív stressz a kutatások szerint növeli jó néhány súlyos betegség kialakulásának rizikóját, és az öregedési folyamatokra is hatással van. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását.  A kelbimbóban található kaempferol nevű anyag lassítja a daganatos sejtek növekedésének ütemét, csökkenti a gyulladásokat és a szívünk egészségére is jótékony hatással van. 

A kelbimbó úgynevezett glükozinátokban, valamint kénvegyületekben is gazdag, ezek mind szükségesek ahhoz, hogy a szervezetünk hatékonyan képes legyen a méregtelenítésre. Egy kutatás szerint a kelbimbó rendszeres fogyasztása akár 30 százalékkal is növelheti bizonyos méregtelenítő enzimek szintjét a szervezetünkben, ez pedig a bélrendszeri daganatok kialakulásának esélyét is jelentősen csökkentheti. Azoknak is javasolt a kelbimbó fogyasztása, akiknek krónikus gyulladásos betegsége van - ezek közé tartozik például az asztma vagy a sokízületi gyulladás is. A mikroszkopikus gyulladások ráadásul számos betegséget is okozhatnak, károsítják többek között a vérereket is. A kelbimbóban található vegyületek csökkentik a gyulladásokat, és az ezekkel összefüggő kellemetlen tüneteket. Mindezek mellett a kelbimbóban található vitaminok, rostok és egyéb tápanyagok segítenek kiegyensúlyozni a vércukor- és a koleszterinszintet is, vagyis támogatják az egészségünket. A keresztesvirágzatú zöldségeket (a karfiolt, brokkolit, káposztát, és persze a kelbimbót is) sokan elutasítják, mert attól félnek, hogy túlságosan megterhelik az emésztést, puffadást, hasfájást vagy hasi görcsöket okoznak. Valóban igaz lehet, hogy akinek érzékenyebb a gyomra, az nehezebben emészti meg ezeket a zöldségeket, de sokkal valószínűbb, hogy csak azért okoznak kellemetlen tüneteket, mert a szervezetünk nincs hozzászokva a bennük lévő rostokhoz. Sokkal jobban járunk, ha rendszeresen eszünk rostban gazdag élelmiszereket, közülük is kiemelt szerepe lehet a keresztesvirágzatúaknak, mert ezekben rengeteg értékes tápanyagot is megtalálhatunk!

Kivi: Mindössze egy darab kivi elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk napi teljes C-vitamin igényét! De, nem csak ezért érdemes étrendünk részévé tenni a kivit: ez a lédús, édes gyümölcs ugyanis számos jótékony hatással rendelkezik, így többféle egészségügyi panasz kezelésében és megelőzésében számíthatunk a segítségére. A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, nagyjából 0,5 százaléka növényi zsír (telített-, valamint egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak), 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. 

Ásványianyag-tartalma jelentős és változatos, bőven található benne kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén, ahogyan aminosavakban is gazdag. Magas koncentrációban tartalmaz A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitaminokat, különösen C-vitaminban bővelkedik: egy kivi elfogyasztása fedezi a szervezet napi C-vitamin igényét. Többek között, C-vitamin-tartalmának köszönhető, hogy a kivi remek antioxidáns és immunerősítő. Segítségével megelőzhetők a szezonális betegségek –nátha, megfázás, influenza- kialakulása, valamint egyéb, fertőző betegségek –ínygyulladás, húgyúti megbetegedések, stb.- gyógyulását is felgyorsíthatja. A kivi fogyasztása jótékonyan hat az asztma és egyéb légúti problémák tüneteinek enyhítésére, antioxidánsai hozzájárulnak a sejtek korai elöregedéséért, a gyulladásokért, szívbetegségekért és a daganatos elváltozásokért felelőssé tehető szabad gyökök semlegesítéséhez. Antioxidánsai mellett más tulajdonságai is hozzájárulnak a kivi szívvédő hatásához. A gyümölcs hatóanyagai –főként az aszkorbinsav– szabályozzák a vér LDL koleszterinszintjét, oly módon, hogy epesókká alakítják, ezért a káros koleszterin könnyedén távozik a szervezetből, miközben a HDL (jó) koleszterin szintje emelkedik. Ezek az összetevők javítják a keringést, ezáltal csökkentik a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának lehetőségét. A kivi remek vérhígító, jó szolgálatot tehet azoknak, akik a trombózis elkerülése érdekében kénytelenek gyógyszert szedni – természetesen a kivi fogyasztásával kapcsolatban mindenképpen egyeztetni kell a kezelőorvossal. Szintén szívvédő hatását erősíti magas káliumtartalma: ennek eredménye, hogy a kivi szabályozza a vérnyomást, elősegítheti a magas vérnyomás megszüntetését. A kálium ezen kívül hasznunkra lehet általános fáradság, alvászavarok vagy depresszió esetén. Vas- és magnéziumtartalma enyhítheti a felgyorsult életvitellel járó stressz tüneteit, a vas révén a kivi a krónikus vérszegénység orvoslásában is segíthet.

Körte: A körte az almához hasonlóan egész évben beszerezhető, zamatos, egészséges gyümölcs, amit nem csak nyersen érdemes fogyasztani - sütemények, levesek, saláták és különböző szószok is készülhetnek belőle.A népszerűségi listán a körte eltörpül az alma mellett, pedig érdemes lenne gyakrabban fogyasztani, hiszen áldásos hatásáról is ismert. Homérosz például egyenesen az istenek ajándékának nevezte a gyümölcsöt. A körtében nagyon sok ásványi anyag található, vitaminokban is dúskál, főleg A-, B1-, B2-, C-, E-vitamin tartalma magas. 

A gyümölcsről úgy tartják, gyakori fogyasztása természetes gyógyír lehet ízületi gyulladásra, vérszegénységre és a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét is csökkenti. Jótékony hatásai miatt érdemes beiktatni az étrendünkbe. Ha mindennap fogyasztjuk, a szemünket megvédhetjük a makula-degeneráció kialakulásától, ami az időskori vakság egyik leggyakoribb oka. A szív barátja. Rostban gazdag, ami kifejezetten jót tesz a szívnek. A rost csökkenti a koleszterinszintet azzal, hogy megköti az epesavat és kihajtja a szervezetből. A körtében kvercetin is található, ami mérsékeli a vérnyomást. A gyümölcsben lévő pektin segíti az emésztést, jó hatással van a belek működésére, méregtelenítésre ajánlott a fogyasztása. Magas rosttartalmának köszönhetően a vastagbélrák megelőzésében is hasznos. Magas a rosttartalma, de a glikémiás indexe alacsony, ezért a körte az egyik legjobb gyümölcs a cukorbetegséggel küzdők számára. A szervezet lassan emészti meg a gyümölcsben lévő tápanyagot, ezért elfogyasztása után nem ugrik meg a vércukorszint. Zamata miatt az édesség utáni sóvárgást is csillapítja.Megelőzi a csontritkulás kialakulását. A körtében található kalcium miatt gyerekeknek kifejezetten ajánlott a fogyasztása - az erős csontokért és fogakért. Gyulladásos, légúti betegségek kezelésében is hatékony. Immunerősítő. Az édes zamatú körte immunerősítő ásványi anyag- és vitamingazdagsága miatt.

Lime: Ez a zöld citrus, a lime, kiváló C-vitaminforrás, bátran használhatjuk immunrendszerünk erősítésére. A citromhoz hasonlóan a zöldcitrom is nagymértékben tartalmaz C-vitamint, de található benne B1- és B2-vitamint, foszfor, vas, kalcium és kálium is.  Sokan használják lázcsillapításra, valamint fertőtlenítésre is. Nagyon jó hatással van az emésztésre, enyhíti a székrekedést, C-vitamin-tartalmának köszönhetően pedig erősíti immunrendszerünket.Frissítő, élénkítő hatásának köszönhetően javítja a légzési rendellenességeket, enyhíti a gyomorfekély tüneteit, valamint káliumtartalmának köszönhetően csökkenti a húgyúti megbetegedések kialakulását.

Emellett jótékonyan hat az érelmeszesedésre, csökkenti a cukorbetegség, illetve a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Antioxidáns hatású, melynek hatására csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Olaja nagyon jó hatással van a bőrre, fényessé és selymessé teszi, valamint védi az esetleges kiszáradástól. Kiválóan alkalmazható ínybetegségek kezelésére is, sebek gyógyítására, valamint zúzódások, kiütések kezelésére is. Légzési zavarok esetén illóolaját használjuk párologtatásra, így belélegezve enyhíthetőek a tünetek, valamint elkerülhető a hányinger és javítható a közérzet.

Paprika: A paprika fogyasztása elősegíti az emésztést, és ezzel kedvező hatást gyakorol az egészségre. Nagyon gazdag A-vitaminban is a magyar paprika: a benne lévő provitaminokat (elővitaminokat) a máj alakítja át az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminná. A felnőtt ember napi 2 mg A-vitamin szükségletét 34 g őrölt fűszerpaprika biztosítja. Jelentős (10-12%) cukortartalma is van a paprikának, melynek 90%-a szőlőcukor. 

A paprika további, addig ismeretlen jó tulajdonságait hozták felszínre Szent-Györgyi Albert professzor kutatásai. A Nobel-díjas tudós a szegedi egyetemen lévő laboratóriumában 1936-ban frissen szedett fűszerpaprikából állított elő C-vitamint. Kiderült, hogy a zöld színű csövekben 175 mg, ( viszont klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását) a sárgákban 250 mg, a pirosakban pedig 340 mg Cvitamin van 100 g paprikára számolva, tehát minden zöldségféle közt a paprika a leggazdagabb vitaminforrás, négyszer-ötször annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom.  Fontos alkotórészei az illóanyagok, fehérjék, szerves savak és ásványi anyagok, melyek kellemes, fűszeres ízét, aromáját adják. Szent-Györgyi professzor fedezte fel azt is, hogy a fűszerpaprika- az érrendszer számára fontos - P-vitamint is tartalmaz. Van a paprikában azonkívül B1- és B2-vitamin is.

Petrezselyem: Az emberek jelentős hányada csupán díszítő elemként használja a petrezselymet. Ezek az emberek nem fogyasztják rendszeresen, így annak egészségre gyakorolt pozitív hatásaival sincsenek tisztában. Pedig a petrezselyem alaposan képes az emberi szervezetet megtisztítani a felhalmozódott méreganyagoktól. A petrezselyem egy természetes vizelethajtó gyógynövény. A petrezselyem ezen kívül megtámogatja a máj működését és ha rendszeresen fogyasztjuk, védelmet élvezhetünk a májbetegségekkel és a cukorbetegséggel szemben. 

A növényben lévő vitaminok pedig védelmet jelentenek az immunrendszer számára a káros kórokozókkal szemben. A petrezselyem antioxidáns vegyületeket tartalmaz, ezért érdemes rendszeresen fogyasztani, ha szeretnénk elkerülni a különféle betegségeket. Mindemellett meglehetősen gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. A petrezselyem segítséget nyújt a koleszterinszabályozásban. A petrezselyem gazdag eugenolban, amelyet a fogászati kezelések során helyi érzéstelenítőként is alkalmaznak, de fertőtlenítőszerként is lehet használni fog- és ínybetegségek esetén. Az eugenol ezen kívül a vércukorszint csökkentésében is szerepet játszik. A petrezselyemben olyan ásványi anyagok vannak, mint mangán, kálium, kalcium, vas és magnézium. A káliumnak a szívműködésben és a vérnyomás szabályozásában van kitüntetett szerepe, a vas pedig a vérképzésben vesz részt. A petrezselyem antioxidáns vitaminokat is tartalmaz. Megtalálható benne az A-, C- és E-vitamin, a béta-karotin, de lutein és zeaxanthin is van benne. A petrezselyem kitűnő forrása még a folsavnak és a K-vitaminnak is. Ez utóbbinak a csontépítésben és a csontritkulás megelőzésében van kitüntetett szerepe. A friss petrezselyemben van még pantoténsav, B2-vitamin, niacin, tiamin és piridoxin. A legújabb kutatások szerint az Alzheimer-kór megelőzésében is szerepet játszik ez a vitamin, vagyis a piridoxin, hiszen az agyban a neuronok károsodását képes kivédeni. A friss levelek szélhajtó és antiszeptikus hatással is rendelkeznek. Amennyiben valaki ki szeretné próbálni ezt a csodás gyógynövényt, akkor érdemes mindig friss állapotában fogyasztani, hiszen így őrzi meg leginkább vitamin- és ásványianyag-tartalmát. Érdemes télen a konyhaablakban is nevelni petrezselymet, így legalább biztosak lehetünk benne, hogy vegyszermentes táplálékot fogyasztunk. A friss levelek szélhajtó és antiszeptikus hatással is rendelkeznek.

Saláta: A fejes saláta igen gazdag A- és K-vitaminban, melyek számos alapvető élettani folyamatért felelősek. Az A-vitamin igen erős antioxidáns hatású vegyület, a salátából való felszívódását olajos öntetek nagymértékben fokozzák. Kimutatták, hogy az olajos öntet nélkül fogyasztott salátából az A-vitamin hasznosulása minimális vagy akár egyáltalán nem szívódik fel. A másik fontos salátavitamin a K-vitamin, amely a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez szükséges. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását.  Kimutatták, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő csontsűrűséghez.  Meglepő, de a saláta, úgy tűnik, védelmet nyújt a tüdőrákkal szemben is. 

Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy azok körében, akik sohasem dohányoztak, a tüdődaganat kockázatát 25%-kal csökkenti a rendszeres salátafogyasztás, míg a dohányzóknál is csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. A saláta rák elleni hatását több ráktípussal szemben is igazolták. Az emlőrák megelőzésének lehetőségei közül fontos szerepe van a salátának, ugyanis a benne lévő fitoösztrogének rendszeres fogyasztása jelentős mértékben csökkenti e daganattípus előfordulását. A vastagbéldaganatok prevenciójában a növény magas lutein szintje, valamint magas béta-karotin tartalma játssza a fő szerepet. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy a gyomorrák kifejlődésének megakadályozásában is bizonyítottan hatásos a saláta. A salátalevél a legtöbb növényi ételhez hasonlóan igen jó antioxidáns hatással bír, habár ezen tulajdonsága elmarad a paprika vagy a brokkoli antioxidáns védelmétől. Azt is kimutatták, hogy három napos hűtőben való tárolás oly mértékben csökkenti a benne lévő hasznos anyagok mennyiségét, hogy lényegében nem képes növelni a szervezet antioxidáns védelmét. Ennek alapján mindenképpen érdemes frissen szedett salátát fogyasztani. Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy a jégsaláta antioxidáns hatóanyag-tartalma csupán töredéke a zöld vagy vörös levelű változaténak.

Sóska: A sóska sok ásványi sót, meszet, oxálsavat, foszfort és vasat tartalmaz, de flavonoidok, C-vitamin, antranoidok és cserzőanyagok is fellelhetők benne. C-vitamin tartalma jelentős.Van, ahol fűszernövényként tartják számon.  A sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú.  Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. 

Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák. A sóska savanykás ízének étvágygerjesztő hatása van. A friss, gyenge sóskát egyébként a gyerekek is kedvelik. Salátának, levesnek és főzeléknek kiváló. A feldarabolt sóskalevél a savanykás ízű levesnek kellemes pikáns ízt kölcsönöz.  Ha gyakran, illetve ha nagy mennyiségben fogyasztják, akkor az oxálsav- és a káliumbioxalát-tartalma kedvezőtlenül hathat a szervezetre, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott. A feldolgozott növény mélyhűtőben kiválóan eláll.

Spárga: A spárga fitonutriensekben, tápanyagokban igen gazdag: találhatunk benne A-, C-, E- és K-vitamint, a B-vitamincsalád több tagját, vasat, folsavat, kalciumot, káliumot, cinket, magnéziumot, szelént, mangánt és foszfort is. Klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. Az élelmirost-tartalma magas, a kalóriatartalma viszont alacsony, de nemcsak ezért jó, ha hetente többször is eszünk belőle! Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően például megakadályozza, hogy az úgynevezett szabadgyökök károsítsák a sejtjeinket, ezzel pedig hozzájárul olyan súlyos betegségek megelőzéséhez, mint a kardiovaszkuláris problémák vagy a diabétesz. 

Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek (így a spárga is) csökkentik az emlő-, a tüdő- vagy a bélrendszeri daganatok rizikóját is. A szabadgyökök, illetve az oxidatív stressz az öregedést is gyorsítja, tehát spárgát annak is érdemes fogyasztania, aki szeretné minél tovább megőrizni a fiatalságát. A spárga nagyon jót tesz az emésztésünknek, többek között magas rost- és víztartalmának köszönhetően. A spárgás ételek csökkentik a puffadást és a székrekedést, biztosítják az egészséges bélmozgásokat. Ráadásul, a spárga egy inulin nevű prebiotikumot is tartalmaz, mely táplálja a vastagbélben élő, jótékony hatású baktériumokat. Ezek a baktériumok számos fontos feladatot ellátnak a szervezetünkben, többek között az immunrendszerünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek, sőt még a hangulatunkra is hatással lehetnek! A B-vitaminokban és folátban gazdag spárga az idegeinkre is jótékonyan hat. Ezek a mikrotápanyagok nélkülözhetetlenek például az agyban végbemenő öregedési folyamatok lassításához. A spárga rendszeres fogyasztása pedig a különböző neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, vagyis csökkentheti például a Parkinson- és az Alzheimer-kór rizikóját. A spárga egyik legismertebb hatása, hogy fokozza a vizelet termelődését, kiválasztását, vagyis természetes vízhajtó. Ennek köszönhetően csökkenti például a húgyúti fertőzések rizikóját, megelőzi a kellemetlen puffadást és ödémásodást, általánosságban javíthatja a komfortérzetünket. A spárgás ételek fogyasztását kísérő egyik jellegzetes "mellékhatás" a vizelet szagának erősebbé, kellemetlenebbé válása, ez azonban nem veszélyes, nem jelez semmilyen egészségügyi problémát.

Spenót: Emlékszünk még mi volt Popeye kedvence, amitől mindig erőre kapott? Nekünk is érdemes figyelmet szentelni a spenót jótékony hatásaira! A spenót, (más néven paraj) klorofill tartalmának köszönhetően lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. Serkenti az emésztést, emellett magnéziumtartalmának köszönhetően idegnyugtató és vérnoymás szábályzó hatása is van. Hatását akkor fejti ki legintenzívebben, ha nem főzve, hanem nyersen fogyasztjuk, bár igaz, nyersen nehezebb ízesíteni. 

Kérdéses, hogy magas vastartalmából a szervezet mennyit képes felhasználni, de az biztos, hogy A, B és C-vitamin tartalma kifejezetten jótékony. Mivel immunrendszer erősítő, így csökkenti a mell, tüdő, hasnyálmirigy és bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát, valamint a vércukorszintet. Vérnyomásszabályzó hatása révén a magas vérnyomást valamelyest kordában tartja, az alacsony által okozott fáradtságérzetet is orvosolja. Antioxidáns hatása véd a szív és keringési problémákkal szemben. Antibakteriális és gombaellenes. Korábban a népi gyógyászatban is alkalmazták, gyógyító hatása miatt már évszázadokkal ezelőtt az egyik legértékesebb zöldségfélének tartották.

Szőlő: A szőlő (a gabona mellett) az egyik legősibb kultúrnövényünk. Kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették az emberek. A sumér ékírás az élet szót szőlőlevél alakú jellel ábrázolta. A szőlő értékes anyagok tárháza, nem véletlenül nevezik latinul vitisnek. A gyümölcs neve ugyanis a vita, azaz az élet szóból származik. A szőlőbogyó 80 százaléka víz, energia és szénhidráttartalma kiemelkedő. Magas szénhidráttartalma ellenére glikémiás indexe (vércukorszint-emelő hatása) mindössze közepes mértékű. Nagy víz- és káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő, nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér, illetve a vizelet savanyúságát. 

Alkalikus miliőben a savanyú salakanyagok, mint például a húgysav, jól oldódnak, így könnyen kiválasztódnak a szervezetből. Ezáltal csökken a vér és a vizelet húgysavszintje, nem rakódnak le húgysavkristályok a szövetekbe, mérséklődnek, elmaradnak a köszvényes fájdalmak, panaszok. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét, a szellemi és fizikai erőnlét fenntartását. A fitovegyületek (másodlagos növényi anyagok) fő feladata a növényi sejtekben a negatív külső környezeti hatások kivédése, és ezek a hatóanyagok az emberi szervezetben is fontos védelmi szerepet töltenek be. A flavonoidok antioxidáns hatása megvédi a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától. A szőlő (elsősorban a vörös és bíbor színű fajta) igen gazdag ezekben az egészségmegőrző vegyületekben. A procianidin megőrzi az erek rugalmasságát, semlegesíti a szabad gyököket, megelőzheti az érelmeszesedést, csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérlemezkék összetapadását, a vérrög kialakulását, véd a szívinfarktustól. Gátolja a gyulladás folyamatában résztvevő anyagok képződését, így a hisztamin képződést is, ezáltal mérsékli az allergiás tüneteket. A quercetin természetes, organikus festőanyag. Megakadályozza a hisztamin és más allergiát, ill. gyulladást okozó anyagok termelődését. Csökkenti a szívinfarktus kockázatát, antioxidánsként az LDL (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is védelmet nyújt. A resveratrol a növény immunválaszaként termelődő, a nem flavonoid-fenolok csoportjába tartozó vegyület, mely véd a fertőzések ellen. A polifenoloknak és a resveratrolnak együttes gyulladást gátló hatását is kimutatták, mivel gátolja a ciklooxigenáz enzimek működését és javítja a glükóz felhasználást a cukorbetegeknél. Állatkísérletek tanulsága szerint rákellenes hatású, és jó hatást fejt ki a kardiovaszkuláris rendszerre. Amerikai vizsgálatok szerint a resveratrol lassítja a jó- és rosszindulatú daganatok növekedését, francia kutatók pedig úgy találták, hogy meggátolja annak az enzimnek a képződését, amely szerepet játszik az emlőrák kialakulásában. Kozmetikai hatása sem közömbös: lassítja a bőr elöregedési folyamatát. A flavonoidok csoportjába tartozó fisetin, amellett hogy hátráltatja a daganatképződést, az egerekben végzett kísérletek szerint javítja a hosszú távú memóriát.

Uborka: Az uborka nem csupán a szem alatti táskák eltüntetésében segít, élettani hatásai ennél sokkal jelentősebek. Kiváló lúgosító, és gyulladásgátló, serkenti az emésztést, javítja a veseműködést, valamint a rák megelőzésében is hasznát vehetjük. Legjobb nyersen és hámozatlanul fogyasztani, hiszen az uborkára is igaz a régi bölcsességet: a héjában is van a vitamin! Legfontosabb összetevőit, a héja és a magja tartalmazza, éppen ezért, hacsak nem viaszolt, az uborkát inkább ne hámozzuk meg és fogyasszuk inkább nyersen. 

Jótékony élettani hatásait ugyanis, csak így tudja maradéktalanul kifejteni. 120 gr hámozatlan uborka, mintegy 95 százalék vizet, mindössze 16 kalóriát, 0,8 gr fehérjét, 0,2 gr zsírt és 2,9 gr szénhidrátot tartalmaz. Alacsony a cukortartalma, ugyanakkor kifejezetten gazdag K-, és C-vitaminban, valamint káliumban. Vasból, magnéziumból, foszforból és B-6-vitaminból is nagyobb mennyiséget vihetünk be a szervezetünkbe az uborka fogyasztásával, mindez pedig hozzájárul előnyös hatásaihoz. Egy ritkasággal is büszkélkedhet az uborka: Ötféle enzim lelhető fel az uborkában, ennél is fontosabb azonban zeaxantin-tartalma. Ez egy ritka, ám annál fontosabb antioxidáns, amely a szem egészségének fenntartásában kap szerepet. Vesevédő és méregtelenítő: napi 500-700 gr uborka megelőzi és kúrálja a húgyuti fertőzéseket. Vízhajtó hatásának köszönhetően, megelőzi a vesehomok és a vesekövek kialakulását, javítja a vesefunkciókat, ahogyan a méregtelenítő kúrák alkalmával is sikerrel alkalmazható. Erősen lúgos kémhatású, ezért fogyasztása elősegíti a sav-bázis egyensúly helyreállítását. Serkenti az emésztést: Az uborka enzim- és növényirost-tartalma segíti a helyes emésztést, a máj működését és az anyagcserét. Ha mégis "bűnbe esünk" -zsíros, kalóriadús ételek fogyasztása-, mindenképpen fogyasszunk ételeink mellé – nem utána – friss uborkát is. Sokan arra panaszkodnak, hogy "nem tudják megemészteni" az uborkát, mivel órákkal a fogyasztása után is uborka illatút böffentenek. Ezért azonban nem a rossz emésztés, hanem az uborkában rejlő illatanyagok a felelősek. Az uborka az emésztőrendszerben gátolja a vastagbélrák kialakulásáért felelőssé tehető nitritek és nitrátok hatását. Egyes hatóanyagai –lariciresinol,  pinoresinol, esecoisolariciresinol– a rántással készült ételek során képződő toxikus, rákkeltő anyagokat is képesek megsemmisíteni. Szintén az uborka rákellenes hatását erősíti fizetin-, lutein-, kávésav- és cucurbitacins-tartalma, ami csökkenti a prosztata-, a tüdő-, valamint a mellrák kockázatát. Cukorbetegség esetén napi 500-700 gr. héjas uborka fogyasztása a cukorbetegeknek is segítséget jelenthet, mivel a héjában rejlő hatóanyagok ösztönzik a hasnyálmirigy működését, ezáltal szabályozzák a vércukorszintet. Az uborka ezen kívül, megelőzi és megszünteti a hasnyálmirigy gyulladását. A köszvényben szenvedők is sikerrel alkalmazhatják az uborkát. Leve, összekeverve a sárgarépa levével, néhány héten belül csökkentheti a gyulladásokat és az ízületi fájdalmakat. Magas káliumtartalma révén, segítségünkre lehet a szívbetegségek megelőzésében és kezelésében, mivel csökkenti a vérnyomást, illetve a koleszterinszintet. Ehhez legalább napi 500 gr. uborkát kell elfogyasztani.

Zöldbab: A zöldbab szervezetünk számára valódi aranybánya, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B9-, C- és K-vitamint bővelkedik mangánban, magnéziumban, kalciumban, káliumban, foszforban és szelénben. Gazdag vas- és rézforrás, ennek köszönhetően fogyasztása megemeli szervezetünk energiaszintjét. A zöldbabban található béta-karotin és C-vitamin megköti a szabad gyököket, valamint hozzájárul az érfalak tisztántartásához javítva a keringési rendszer egészségét. 

Segíti az emésztést, szabályozza a zsírok és a szénhidrátok felszívódását nagyszerűen alkalmazható a méregtelenítő kúrák során, ahogyan a fogyni vágyóknak is remek szövetségese lehet: 100 gramm zöldbab 2,1 gramm proteint, 2,4 gramm cukrot, 2,9 gramm növényi rostot, és ami a diéta tekintetében nagyon fontos mindössze 18 kalóriát tartalmaz! A zöldbab hatóanyagai hozzájárulnak a csontok helyes növekedéséhez és erősítik a sejtfalakat. Ezen kívül erős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik főleg ízületi panaszok és asztma esetén ajánlott a rendszeres fogyasztása. Ha csontjainkat szeretnénk erősíteni a zöldbabot pároljuk össze főzőhagymával és koktélparadicsommal. Együnk hozzá teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és túrót uzsonnára nagyok finom, ráadásul vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag. A túróban található kalciumért és a zöldbabban fellelhető szelénért és foszforért csontjaink hálásak lesznek. A magas vérnyomás miatt veséink könnyebben sérülhetnek. Ilyenkor az ideális menü a zöldbabos tojásrántotta, nyers zöldség körettel, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérrel. A tojásban található proteinek ugyanis nem nehezítik el a veséket, míg a nyers zöldségek jótékonyan befolyásolják a rendellenes vízvisszatartást.Állapotos nőknél hányinger esetén nagyszerűen alkalmazható a párolt, vagy lobogó vízben néhány percig – és ne tovább különben szétroncsoljuk a benne található vitaminokat – főtt zöldbab. Fogyaszthatjuk hidegen vagy melegen, de minden esetben adjunk hozzá pár csepp olívaolajt és borecetet, esetleg fél citrom frissen facsart levét. Pillanatokon belül megszünteti a hányingert és köretnek sem utolsó!

Zöld fűszerek

Köztudott, hogy a fűszernövények többsége egyben gyógynövény is, ezért a kétféle hasznosítás szerinti elkülönítésük a gyakorlatban szinte lehetetlen. Ezek a növények ételeink fűszerezésére és betegségek gyógyítására egyaránt alkalmasak és alkalmazhatók. Közös tulajdonságuk, hogy a bennük felhalmozódott, biológiailag aktív és különböző hatást kiváltó különleges anyagokat, a hatóanyagokat hasznosítjuk. A fűszerek íz fokozó hatásaival jó közérzetet eredményeznek, ha azokat megfelelően használjuk, valamint házi patikánk fontos, természet kínálta "gyógyszerei". A fűszerek hatóanyagai a növényi anyagcsere-folyamatok során képződnek és a növény különböző részeiben halmozódnak fel, ezeket nevezzük hatóanyagoknak, ilyenek az illóolajok, keserű anyagok, gyanták, alkaloidok, glikozidok vitaminok, növényi festékanyagok stb. A fűszerek legfontosabb és általános hatása, hogy fokozzák majd minden emésztőnedvet termelő szerv elválasztó tevékenységét: nő a nyál, a gyomornedv, a hasnyálmirigy és az epe váladéktermelése. A fokozott nedvtermelés jobb emésztést, gyorsabb felszívást és hasznosulást eredményez.

-Borsikafű (csombor, kerti izsópfű): Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, felfúvódást gátló hatású. Jellemzően káposztás, gombás, burgonyás ételekbe, savanyúságokba kerül, valamint a hüvelyes zöldségekhez adják, mivel csökkenti azok puffasztó hatását. Fontos, hogy a főzés végén tegyük csak az ételbe, különben az erős aromájától keserűvé válik.
-Kakukkfű: Étvágygerjesztő, gyomorjavító, erjedésgátló, köhögéscsillapító hatású. Görcs-oldó, bronhust tágító hatása miatt szamárköhögésben és tüdőasztmában jó eredményeket lehet vele elérni.  Étvágygerjesztő, ártalmatlan fűszer, diétában is alkalmazható. Olaszos mártások, pizzák fûszere.A bárányhúsnak különleges aromát ad, jól illik még halakhoz, sertéshúshoz és a mediterrán zöldségekhez.
-Kapor: Tejképző, mirigyserkentő hatása van. Használható emésztési zavaroknál, felfúvódás ellen. Sószegény diétában gazdag ásványisó tartalma miatt ajánlott. Vízhajtó és bél-féregűző hatása is van. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék. Ezen kívül felhasználják még mártások, gombaételek, rák, csiga, halételek ízesítésére. 
-Lestyán: Gyomorerősítő, emésztést serkentő, vízhajtó hatású. Levesek, saláták, diétás ételek, italok fűszere.  Ételek: tojásleves – olaszos tojásleves.
-Majoránna: Szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású. Levesek, főzelékek (főleg burgonya, gomba, bab), mártások, szárnyas húsok fűszere.
-Petrezselyem: Gyomorerősítő, étvágygerjesztő, vesetisztító hatású. Ételízesítőként a növény minden részét felhasználják levesek, főzelékek, töltelékek, köretek fűszerezésére. Mártások, szószok gyakori komponense. Ételek: vajas, petrezselymes burgonya – főtt burgonya.
-Rozmaring: Örökségeként vették át a honfoglaló magyarok, azóta is termesztjük. Gyógyteák alkotója. Illóolaját külsőleg reuma enyhítésére, idegzsábánál, isiásznál bedörzsölőszerként alkalmazzák. Frissítő, ideg- és gyomorerősítő, epehajtó hatású. Mártások, szárnyasok, vadhúsok fűszere. Ételek: grillezett körte - rozmaringos sült körte.
-Oregano: Étvágygerjesztő, idegnyugtató és köhögéscsillapító. Az oregano éppúgy megöli a baktériumokat, mint az olyan vényköteles antibiotikumok, mint a penicillin, sőt még a nátha ellen is védelmet nyújt. Babos, burgonyás, paradicsomos ételek, húsételek, töltelékek és halételek fűszere. 
Zzálya: Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fű-szernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira.
-Tárkony: A belőle készült tea vesetisztító, epehajtó és étvágyfokozó hatású. Levesek, szárnyasok, halak, vadas ételek, savanyúságok fűszere. Ételek: tejszínes-tárkonyos pulykaragu leves – szárnyasragu leves.
Zöldséglevesek, paradicsomos és húsos ételek fűszere.