Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) talán a leggyakoribb bélműködési rendellenesség, kialakulásának oka nem szervi jellegű. Az irritábilis bél szindróma több olyan tünetet produkál, amivel nagyon nehéz együtt élni, így pszichésen is megviseli azt, aki ettől a bélproblémától szenved. Időnként jelentős hasi fájdalom kíséri, a terápiája összetett. Kezelése gyógyszerekkel nem megoldott, azonban a panaszok csökkentésében több természetes módszer is a rendelkezésünkre áll.

Mik a kiváltó okok? A szindróma eredete jelenleg nem ismert. Úgy gondolják, hogy ez a funkcionális bélbetegség a központi idegrendszer és bélrendszer közötti kommunikáció hiányának zavara miatt alakul ki. Az irritábilis kifejezés arra utal, hogy a tünetek hátterében a bélrendszer megváltozott és rendellenes működése rejlik. Ilyenkor gyomorpanaszok, hasi diszkomfort érzés jelentkezik, ami puffadással és görcsökkel jár együtt. Ezen kívül gyomortáji vagy hasi fájdalom is előfordulhat, olykor nagyon erős jelleggel.

 

Tulajdonképpen a vastagbél ürítésének hosszú távú zavaráról van szó, ami a legtöbb esetben serdülő- és fiatalkorban fordul elő. Statisztikai adatok szerint IBS problémái az európai lakosság közel egy tizedének vannak. A szindróma a nőknél kétszer gyakrabban fordul elő. Gyakori okozója a stressz. A kiváltó okok közé tartozik a feszültség, élelmiszer allergiák, fertőzések, helytelen étkezési szokások, hormonális változások, illetve antibiotikumok vagy más gyógyszerek hosszas használata. Bármilyen életkorban kialakulhat, de általában 20-30 éves korban jelentkeznek az első tünetei. A legtöbb ember tünetei az idő múlásával változnak. Egyesek állapota javulhat, másoké pedig rosszabbodhat.

Milyen panaszok jelentkeznek? IBS esetén belek érzékennyé válnak, megváltozik a széklet állaga és gyakorisága, és sokszor napokig tartó hasmenés vagy székrekedés kínozza a betegségben szenvedőket. A panaszok közé tartoznak a bél- és gyomorgörcsök, a hányinger, míg a székleten számos alkalommal jelenik meg nyálka. Ha elhanyagoljuk, a tünetei súlyosbodhatnak. A széklet véressé válik, a görcsök állandósulhatnak és további kínzó panaszok, például emésztőrendszeri gyulladás jelentkezhet.

A krónikus vagy akut alhasi fájdalom szintén vezető tünet. A bélműködés zavarára jellemző a fokozott telítettség érzet, fájdalmas görcsök, emellett rosszullét, hátfájás, valamint általános gyengeség jelentkezik. Gyakori tünete a fáradtság, amely több tünettel együtt jelentkezett, beleértve az emésztőrendszerrel kapcsolatos tüneteket, és a szorongást. Ez rontja az életminőséget. Ez az állapot pszichésen is nagy terhet jelent, depressziót, levertséget okozhat.          

Tudni kell azt is, hogy a különféle paraziták és petéik jelenléte sok esetben az IBS-re emlékeztető panaszokat produkálhat, ezért elengedhetetlen a széklet vizsgálata, amely ezt kizárhatja. Ugyancsak szükség lehet ételallergia-vizsgálatra, mivel bizonyos ételintoleranciák és allergiák hasonlíthatnak hozzá. Az endoszkópos vizsgálatot olyan fiatalok esetében is érdemes elvégezni, akiknek családjában már előfordult vastagbélrák. Ez a betegség ugyanis egyes tüneteiben emlékeztet az irritáblis bél szindrómára.

Az alapvető gasztroenterológiai vizsgálatok mellett sokszor szükség van egyéb vizsgálati módszerre is, például ultrahangos vizsgálatra vagy béltükrözésre, ezért ezeket is elrendelheti az orvos. Miért kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni? Azért, hogy kizárható legyen az emésztőrendszer más komoly szervi megbetegedése, mint a vastagbél gyulladásos megbetegedése, emésztési és felszívódási zavarok, lisztérzékenység, valamint a hasnyálmirigy megbetegedése, és megállapítható legyen az irritábilis bél szindróma. A hasmenés és székrekedés ugyanis gyakorta a rák vagy a vastagbélgyulladás egyik jele.

Több kutatás is alátámasztotta, hogy megváltozik irritábilis bél szindróma jeleit  produkáló betegek bélflórájának összetétele, és a bélflóra közvetlenül befolyásolja bizonyos szervek működését.

Amikor csökken a probiotikus bélbaktériumok száma, az agyi folyamatok, így a viselkedés is eltér a normálistól. Sorsdöntőek lehetnek azok a kutatások, amelyek összefüggést találtak a bélflóra összetétele, és a rendellenesség kialakulása között. A bélflóra szerepet játszik az emésztés szabályozásában, az immunrendszer hatékony működésében. De egyensúlyának felbomlása olyan mentális betegségeket is kiválthat, mint a depresszió, a kényszerbetegség, a szorongás és a pánikroham.

Ha a vastagbélben élő probiotikus baktériumtörzsek aránya lecsökken, emésztési zavarok jelentkeznek. Romlik a felszívódás hatékonysága, sérül a bélnyálkahártya, és a betegség szempontjából fontos bélmozgás is rendellenessé válik. Több vizsgálat is igazolta, hogy negatív irányba változik a betegségtől szenvedő emberek bélflórájának összetétele. A szervezetükben jóval kevesebb a jótékony, probiotikus baktérium.

A diagnózis felállítása után, a bélflórát alkotó baktériumtörzsek arányának módosításával ez az állapot jól kezelhető. Ennek előidézője, hogy ha a vastagbélben élő, kolonizált, probiotikus baktériumok száma lecsökken, emésztési zavarok jelentkeznek. Romlik a felszívódás hatékonysága, sérülhet a bélnyálkahártya. Székelési problémák jelentkeznek, a bélmozgás is rendellenessé válik. 

Pro és prebiotikus baktériumok bevitelével javul az anyagcsere, és a bélmozgások is rendeződhetnek, regenerálódik a bélnyálkahártya. A bélflóra helyreállítása jótékonyan hat az emésztésre. Emellett elősegíti a tápanyagok, és a különféle ásványi anyagok, köztük a magnézium és vas felszívódását. A pro- és prebiotikumok együttesen tovább javítják az emésztés hatékonyságát. Segítenek az emésztőrendszer egészségének és az immunrendszer működésének fenntartásában. Hiányuk esetén a szervezet a kórokozókkal szemben védtelenebbé válik.

A beteg állapotának további javításában segítenek a különféle gyógyszerek, de gyógyteákkal is lehetséges. Törekedjünk azonban a természetes megoldásokra.

A kezelés része az IBS-diéta. Vezessünk naplót az étrendünkről, így akkor könnyebben rájöhetünk, mik azok az élelmiszerek, amelyek kiprovokálják a betegségre jellemző tüneteket. Kerülendők a tejtermékek, beleértve a tejet és a sajtot (a laktóz intolerancia tünetei hasonlóak lehetnek az IBS tüneteihez.) Bizonyos zöldségek növelik a gázképződést (például karfiol, brokkoli, káposzta, kelbimbó, például bab), ezeket ne fogyasszuk. A zsíros vagy sült ételek, az alkohol, a koffein, és a szénsavas italok szintén nem ajánlottak. Különösen figyeljünk a glutént-, laktózt tartalmazó ételekre. A diéta alatt, mellőzzük a hagymaféléket, hüvelyeseket, káposztaféléket, és általában a keresztesvirágú zöldségeket.

A rost segít csökkenteni a székrekedést, de fokozhatja a gázképződést és a hasgörcsöt. Kerüljük a problémás ételeket, és iktassuk ki az étrendünkből azokat, amelyek kiválthatják a panaszokat. Együnk rendszeresen, és ne hagyjunk ki egyetlen étkezést se. Próbáljunk meg mindennap azonos időben enni, hogy segítsük a bélműködés. Fontos a rendszeres testmozgás.

Az orvos által ajánlottak a különféle gyümölcslevek (a citrusfélék nem), amennyiben nem tartalmaznak glükóz szirupot. Jót tesznek a zöldséglevek, a koffeinmentes kávé és tea, vagy a gyógynövényteák. A gyömbérital, illetve a laktózmentes tej ugyancsak megfelelő.

Azok az emberek, akik átesnek a béltisztításon, nemcsak a tünetek csökkenéséről számolnak be. Az esetek többségében az alhasi fájdalmak, a puffadás és a székrekedés teljes mértékű megszűnését igazolják. A belek tisztítása történhet rostokkal, étrend-kiegészítőkkel, továbbá egy jól megtervezett béltisztító programmal is elvégezhető, főleg az utóbbi előnyös és hatékony.

A rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék segítik a bélműködést, megkötik a vizet, de az arányokra figyeljünk. Noha a szezonális gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kifejezetten ajánlott, a diéta során inkább párolva, forrázva együk ezeket. Hús helyett válasszuk a halakat, méghozzá párolva elkészítve. Ugyancsak hagyjuk ki az étrendünkből a zsírban sült vagy zsíros ételeket, valamint az adalékanyagokban bővelkedő kész-, félkész élelmiszereket. Az étrend a mogyoróféléket, a friss gombákat és a citrusféléket se pártfogolja.

Naponta 5 alkalommal fogyasszunk kisebb adagokat. Rendkívül fontos, hogy az ételeket megfelelő módon készítsük el, és fogyasszuk: kerüljük a túlságosan lehűtött, vagy forró élelmiszereket, és szánjunk elegendő időt az étkezésekre. Minden falatot alaposan rágjunk meg.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3966170/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5444258/