Kék és lila táplálékok

Milyen előnyökkel jár a kék és lila színű zöldség és gyümölcs fogyasztása? A kék és a lila zöldség és gyümölcs antocianinokat tartalmaz, egy fitonutriént, amely csökkentheti a gyulladást. Az USDA szerint a lila (más néven vörös káposzta)  6-8-szor több C-vitamint tartalmaz, mint a zöld káposzta. A katchinok és a népszerű resveratrol a lila és a mélykék gyümölcsökben és zöldségekben, például szilvában és padlizsánban található flavonoidok. Ezek a vegyületek védik sejtjeinket az oxidációtól, gyulladáscsökkentők, és emelik az immunfunkcióinkat is. Kutatások szerint a resveratrol gátolhatja a bőr, a tüdő, a prosztata, a máj, a vastagbél és az emlőrák sejtjeinek növekedését. 

A katekinekről kiderült, hogy a tüdőrák alacsonyabb kockázatával jár. Az antocianinok és az ellagsav a polifenolok hatékony tagjai. Megtalálhatók a legtöbb bogyós gyümölcsben, különösen az áfonyában. Kimutatták, hogy ezek a vegyületek csökkentik a DNS szabadgyökök károsodását, valamint csökkentik a száj, az emlő, a vastagbél és a prosztata rákos megbetegedéseinek növekedését és önpusztulását. Csökkentik a vastagbél és a nyelőcső gyulladását és a rákot megelőző változásokat is. Az emésztőrendszerünkben élő baktériumok úgy tűnik, hogy ezeket a vegyületeket használják, és olyan metabolitokat hoznak létre, amelyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak. Íme néhány kék és lila táplálék, amik védik az egészségünket! 

Áfonya: A kék áfonya gyümölcs maga kis méretű, de a tápértéke egyedülállóan magas. Minden pozitív hatás kiindulópontja, hogy az áfonya antioxidáns tartalma kiemelkedő, annak ellenére, hogy C vitamin tartalma elhanyagolható. A  kék áfonya gyümölcsében és levelében található az antocianidin nevű antioxidáns, amely képes többek között a C, E vitaminok hatásfokát is növelni. Így tudunk hatékonyan védekezni a vírusok ellen, segítve immunrendszerünket. Az antocianidin  javítja a kapilláris rendszer működését a kollagének termelődésén keresztül. Az antocianidin felelős emellett az áfonya gyönyörű kékeslila színéért is. Az erős napsütés ellen is így védekezik a növény. 

Az indiánok fedezték fel azt is, hogy az áfonya összehúzó hatású csereanyagai kedvezően hatnak a bélrendszer működésére és az emésztésünkre. Az áfonya rendszeres fogyasztása lassítja az öregedést – A magas antioxidáns-szint a többi élénk színű gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan az öregedés lelassul az áfonya segítségével. Véd a rák ellen – Az áfonyában található rák ellen védelmet nyújtó összetevők a már meglévő daganat növekedését is lassítják. Enyhíti a hasmenés kellemetlen tüneteit – Az áfonyát a svédek régóta használják a gyerek hasmenése ellen, ráadásul egyes összetevők az E.coli-baktériumot is elpusztítják. Javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk – Az anthocyanin megvédi az agy bizonyos neuronjait. Megakadályozza a húgyúti fertőzéseket – A gyümölcs egy nemrég azonosított összetevője ebben is a segítségünkre van. Csökken a szívbetegségek kockázata is – Az áfonya segít abban, hogy a „rossz koleszterin”, az LDL ne halmozódjon fel, így a szív- és érrendszeri betegségek is elkerülhetők. Javul a látásunk a sötétben – A szemünkre is jótékony hatással van az élénk lila színű gyümölcs. Terhesség alatt is ajánlott fogyasztása – A folsavban, C vitaminban és kalciumban is gazdag gyümölcs a magzat egészségét védi terhesség idején. Az emésztésnek is jót tesz – A magas rosttartalom székrekedés esetén is jót tesz. Fontos még szót ejteni a cukorbetegség és az áfonya kapcsolatáról. A 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél egyéb bogyós gyümölcsök fogyasztásával együtt bizonyították be, hogy az ingadozó vércukorszintet is lehetőség van optimalizálni vele. Segítséget nyújthat a diabétesz szövődményeinek enyhítésében is, a szív, az erek és a szemek egészségesen tartásában is. Ősszel, amikor az áfonya bokor levelei vöröses színben pompáznak, ekkor van lehetőség a levelekből elkészíteni az áfonya tea alapanyagát is, melynek szintén kiemelkedő az antioxidáns tartalma.

Cékla: A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A cékla kiváló kálium, kalcium, vas, szilícium és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is. Ezek a vitaminok és mikroelemek nélkülözhetetlen ásványi anyagok a haj, a körmök és az idegrendszer számára. A cékla a köztudatban, mint vérszaporító ismert. 

Ha azonban megvizsgáljuk vastartalmát, arra következtethetünk, hogy más növényekhez viszonyítva semmivel sem tartalmaz több vasat.  S ez az állítás mégsem változtat a tényeken. A cékla ugyanis az a zöldségféle, amelyből a test legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vér vörös vérsejtjei tudják leginkább alkalmazni. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha főzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A kalcium alacsony és a nátrium magas tartalma következtében, a szervetlenné vált kalcium kevésbé ártalmas a vérerek és az arthritis szempontjából. Mint tudjuk, a szervetlen kalcium jócskán hozzájárul a vérerek keményítéséhez, a vénák kidudorodásához, a visszér kialakulásához. Ha azonban idős korban időnként céklakúra alá vetjük magunkat, megelőzi, illetve kiküszöböli a gyűjtőerek falainak megkeményedését. Kálium tartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a cholin kitűnő tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkentőleg hat a test nyirokmirigyeinek munkájára.A sárgarépa után a cékla a legkedveltebb a gyógyító zöldségek között. Gyakran szerepel más zöldség-lével, így a sárgarépával vagy uborkával. Hatása nyersen nagyobb, az az igazi, ha nyersen fogyasztjuk. Erősítő hatású: Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és a belek egyenletes működésére. Ajánlatos azoknak fogyasztani, akik valamilyen hosszan tartó betegségből lábadoznak. Ha a lét centrifugázzuk, ne dobjuk el a cékla fölső részét, mert zöldje kitűnő kalcium forrás lehet, de csak nyersen. A cékla lé kombinálva sárgarépa lével kitűnő májtisztító. A tisztításban főleg a zsírtalanítást végezi a májban. Ajánlatos különösen eleinte több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat. A cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt képzést, támogatja a nyirokrendszer működését, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert. A várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hiszen a gumó gazdag folsavban, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos. A folsav a magzati fejlődés során, az agy és az idegrendszer működéséhez szükséges anyagok képződésében vesz részt. A terhesség korai szakaszában megfelelő pótlásával, több fejlődési rendellenesség (pl. nyitott gerinc) kialakulásának valószínűsége csökkenthető. Ismeretes, hogy a rákos sejtekben az oxidációs folyamatok lecsökkennek, és helyettük a tejsavas erjedés növekszik. A cékla színező anyagai – pl. a betain glükozid – pótolja a rákos sejtekben a légző aktivitásukat vesztett légzőfermenteket. Ez a színező anyag hidrogén atomokat köt meg, és ezzel 1000-1250 %-kal javítja a sejtek légzőképességét.

Lila hagyma: A lila hagyma igazi C-vitamin bomba. És nem csak, hogy C-vitamin bomba, de jelentős mennyiségű B-vitamint is tartalmaz. A lila- és vöröshagymában található 25 különböző, flavonoid típusú antioxidáns további jótékony hatása lehet, hogy megakadályozva a sejtkárosodást, olyan betegségek megelőzésében is jó szolgálatot tehetnek, mint a rák vagy a cukorbetegség. Megfázás esetén illóolajai jól tisztítják az orrot. A lila hagyma csökkenti a vércukorszintet, ezen kívül vízhajtó hatása is ismert. A kvercetin vörös testvéréhez hasonlóan szintén megtalálható benne, sőt, a lila hagymából szívódik fel legkönnyebben. A fentieken túl a vegyület gátolja a ráksejtek szaporodását is. 

Emellett egy másik igen fontos vegyület, az orotsav biztos forrásaként is tekinthetünk a lila hagymára. Bár sok növényi és állati eredetű élelmiszerben megtalálható, a hagymás zöldségek tartalmazzák a legnagyobb koncentrációban. A vegyület leglényegesebb tulajdonsága, hogy segíti a májat a szervezet méregtelenítésében. Ennek köszönhetően pedig növeli a szervezet fizikai erőnlétét, és a pattanások kialakulását is megelőzi. Nem gondolnánk, de a hagyma olyan agresszív baktériumtörzsekkel szemben is képes felvenni a kesztyűt, mint az e-coli vagy a streptococcus. Kutatások bebizonyították, hogy a hagyma héjából kivont quercetin nevű flavonoid (szintén antioxidáns) képes megállítani ezen rosszindulatú baktériumok szaporodását. És, ha mindez még nem lenne elég: a hagyma prebiotikumokban is bővelkedik! (Ezek a jotékony baktériumok segítenek megőrizni az egészséges bélflórát, így hozzájárulnak az immunrendszer normális működéséhez.)

Lila káposzta (vagy, vörös káposzta): A lila káposzta őshazája Kis-Ázsia, azonban igen korán átkerült Európába is, és ha már itt volt, a magyar konyhákba is eljutott. Már a rómaiak és a görögök is csodaszernek tartották jelentős vitamintartalma miatt. Magas az A-, K-, B- és C-vitamin tartalma, ugyanakkor jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. Amerikai kutatók 36 féle antocianint azonosítottak a lila káposztában. Az antocianinok a flavonoidok csoportjába tartozó, egészséges növényi eredetű tápanyagok. Az antocián adja a lila káposzta színét is. 

A káposztában található flavonoidok hatékony antioxidáns hatású anyagok, csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzés kockázatát, mivel meggátolják a vérrögök képződését. Glukozinolát-tartalmuk miatt a káposztafélék fogyasztásával a tüdő-, gyomor-, vastagbél- és végbélrák kockázata csökken. A főtt lila káposzta hatékonyan növeli a kémiai karcinogének méregtelenítőinek tartott enzimek szintjét. Van benne kálium, kalcium, foszfor, vas, jód és kén. Erősíti az immunrendszert, részt vesz a sejtek védelmében és regenerációjában, segít a máj méregtelenítésében is. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék. Enyhíti a köszvényes és reumás fájdalmakat, valamint lassítja a bőr öregedését, szépíti a bőrt. Igen nagy fagytűrő képességének köszönhetően télen is könnyedén beszerezhető, és érdemes is minél többet fogyasztani belőle!

Lila és kék szőlő: A szőlő minden egyes húsos, ropogós szeme valódi kincs a testnek. Miközben a piacon vagy a zöldségesnél válogatunk, a szőlő frissességét és színét is figyelembe vesszük a választásnál. Utóbbit azonban a legtöbben csupán azért, mert az árnyalathoz egy bizonyos ízélményt kapcsolnak: tudjuk például, hogy a fehér változat kissé édesebb, míg a kék vagy a vörös inkább fanyar, savanykás. Általánosságban azonban elmondható, hogy másban is különböznek a gyümölcsök: minél sötétebb a szőlő héja, annál több antioxidánst tartalmaz, vagyis élettanilag annál hasznosabb. 

Az antioxidánsok sokféle vegyületcsoportot foglalnak magukban: többek között vitaminok, ásványi anyagok, karotinoidok, polifenolok, enzimek szerepelnek köztük. Oxidációgátló, tágabb értelemben oxidációt késleltető vagy gátló anyagok, amely küzdenek a sejtek öregedéséért felelős szabadgyökök ellen. Mivel a kék vagy vörös gyümölcsökben több az antioxidáns, mint a fehérekben, jótékony hatásuk a szervezet számos működési területén erőteljesebben érvényesülhet. A vörös és kék szőlő héjában nagy mennyiségben van jelen a rezveratrol nevű antioxidáns, amely nemcsak rákellenes, hanem már kialakult daganatos megbetegedések esetén is aranyat érhet. Kutatások szerint blokkolhatja a rákos sejtek növekedését és terjedését a testben, mivel arra bírja a sejteket, hogy megemésszék saját beltartalmukat, ezáltal pedig gátlódik a sejtosztódás. A szakemberek különösen biztató eredményekről számoltak be a vastagbél- és az emlőrákkal kapcsolatos vizsgálatok esetén. Az antioxidánsok a krónikus gyulladásokat is megszüntethetik. A sötétebb héjú szőlők rengeteg procianidint rejtenek, ami gátolja a gyulladás folyamatában részt vevő anyagok, így a hisztamin képződését, ezáltal mérsékli az allergiás tüneteket. A már említett rezveratrol véd a fertőzések ellen, és a cukorbetegek állapotán is javíthat: részt vesz ugyanis a ciklooxigenáz enzimek működésének megakadályozásában, és javítja a glükózfelhasználást a diabéteszben szenvedőknél. A rezveratrol mellett a vörös és kék szőlő héjában jelen lévő más antioxidánsok - kvercetin, antocianin, katekin, procianidin - jelentős szerepet játszhatnak a szív- és érrendszer egészségének biztosításában is. Védik az erek rugalmasságát, segítik a véráramlást a szívhez, csökkenthetik a vérrögök kialakulását, a vérnyomást, illetve az alacsony sűrűségű lipoprotein, vagy más néven a rossz koleszterinszintjét. Ezáltal megelőzhetik az érelmeszesedést, egyben mérséklik a stroke, a szívinfarktus, a koszorúér-betegség megjelenési kockázatát. Bőrünk szépségének megőrzéséhez is eredményesebben járulhatnak hozzá a sötét színű szőlőkkel. A héjuk ugyanis gazdag E-vitaminban, a kék színű gyümölcsben pedig az árnyalatáért felelős bioflavonoidok, az OPC-vegyületek is megtalálhatóak (oligomerikus proanthocianidin vegyületek, amelyek egyébként a szőlőmagban is ott rejlenek, csak jóval nagyobb mennyiségben). Ezek késleltetik a bőr öregedését, ami így tovább maradhat fiatalos és rugalmas. A szőlő bogyója frissen, aszalva, fagyasztva, mazsolaként, dzsemnek vagy befőttnek elkészítve kiváló csemege. A gyümölcslé, must hőkezelés útján tartósítható. Azért had dícsérjem kicsit a fehér szőlőt is- noha a fehér szőlő kevesebb antioxidánst és cserzőanyagot tartalmaz, minden más tekintetben felveszi a versenyt a sötétebb héjú fajtákkal. Sőt, van, amiben le is körözi azokat: kifejezetten hatékonynak bizonyult a test vizesedésének megakadályozásában, a májproblémák kezelésében, illetve a reumás fájdalmak szüntetésében, a gyulladás enyhítésében. És pár szó még a szőlő magjáról. A szőlőmag antioxidáns-tartalma az egyik legmagasabb a világon. A szőlőmagból kétféle dolgot készítenek, lisztet és olajat, mindkettő nagyon jó hatással van az emberi szervezetre. A szőlőmag viszont egészben vagy szétrágva nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért összeőrlik, így a benne rejlő hatóanyagok kiszabadulhatnak.

Padlizsán: A padlizsán népies neve törökparadicsom, amely jelzi, hogy Magyarországra a török uralom idején érkezett meg. Nevezik tojásgyümölcsnek is, amely viszont az alakjára utal - ez az elnevezés a német-angol megnevezés tükörfordítása. Valószínűleg a formája miatt a Távol-Kelet egyes országaiban a nemiség jelképének tartják, az arabok pedig egy történet alapján vágykeltő hatást tulajdonítanak neki, és a szerelem almájaként tartják számon. A padlizsán rendkívül értékes tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz, miközben energiaértéke kicsi. 

Száz grammjában csupán 27 kalória (113 kJ) van. 1,3 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt, 4,8 gramm szénhidrátot, 2,58 gramm élelmi rostot tartalmaz. C-vitaminban, folsavban, niacinban, patoténsavban gazdag. Jelentős kálium-, foszfor-, magnézium-, kalciumforrás. Az indiai természetgyógyászat szerint vérképző, vízhajtó, bélgyulladást gátló, emésztést fokozó hatású, ezen kívül nyákoldó hatása enyhíthet az asztmában illetve hörghurutban szenvedőknek is. Emésztőszervi, máj- vese megbetegedéseknél jó hatású, de nem ajánlott gyomorsavtúltengés és gyomorfekély esetén. A gyógyászatban a padlizsán terméskivonatát a máj és epefunkció javítójaként tartják számon. Japán kutatások szerint a padlizsán antocianintartalma csökkenti az összkoleszterin-szintet, és növeli a jótékony hatású HDL-koleszterinszintet. A fenolsavak megvédik a sejteket a szabad gyököktől, így rákellenes hatásúak. A padlizsán egyre népszerűbb húspótló zöldségféle: rántva, sütve, párolva, töltve, krém formában egyaránt jól használható. Előfordul, hogy túléretten kesernyéssé válik az íze, de besózással, lecsepegtetve ez a kellemetlen íz eltüntethető. A fűszerek közül a bors, a csombor, a bazsalikom, az oregánó illik hozzá, a hagyma, fokhagyma, zöldpetrezselyem mellett. A megsütött padlizsán húsa lefagyasztható, így télen sem kell nélkülözni a pikáns ízű padlizsánkrémet.

Szeder: A sötét lila, majdnem fekete szeder a rózsafélék családjába tartozik és nagyon gazdag vitaminokban, illetve ásványi anyagokban. Megtalálható benne többek között az A-, B1-, B6- és a C-vitamin, illetve van benne folsav, kalcium, kálium, foszfor, magnézium, vas, mangán és réz. A réz és a vas miatt ajánlatos a fogyasztása a vérszegénységben szenvedő betegeknek. A benne lévő kálium miatt a magas vérnyomásban szenvedők se feledkezzenek meg erről a csodálatos gyümölcsről. A gyümölcs az érfalakat is védelmezi és erősíti, a fekete szederben lévő kalcium pedig a csontokat és a fogakat erősíti. 

A szederben sok szalicilát található, amely egyes kutatások szerint képes megakadályozni a vastagbél rákos sejtjeinek a fejlődését. A szeder rendszeres fogyasztásával védelmet élvezhetünk a szív- és érrendszeri és a cukorbetegséggel szemben, de általa az elhízást is kivédhetjük. A gyümölcsben lévő vegyületek az agyi erekre is pozitív hatást gyakorolnak, így biztosak lehetünk benne, hogy hosszabb ideig megmaradhat jó a memóriánk. A szederben megtalálhatók még az antocianinok, amelyek a szemünk védelmét és egészségét is képesek biztosítani. Például ezek a vegyületek nyújthatnak segítséget a sárgafoltok kialakulása ellen. A szeder nagyon sok pektint, szénhidrátot és rostot tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok nem csupán az emésztést segítik elő, hanem a koleszterinszintet is rendben tartják. Antioxidáns hatását elsősorban a gyümölcsben található flavonoid vegyületeknek köszönheti. A szeder rendszeres fogyasztása immunrendszert erősít, gyulladást csökkent és daganatellenes hatással is bír. Ez utóbbi hatást legfőképpen ellagsavtartalmának köszönheti, mivel képes megkötni a szervezetben kialakuló karcinogén anyagokat, amelyek köztudottan a daganatos megbetegedések legfőbb kiváltói, okozói.  Kutatások azt erdeményezték, hogy a szeder-por igenis csökkentette az egerekben a vékonybél, a vastagbél és a végbél területén a tumorok kialakulását. A tudósok szerint a colitissel – a vastagbél krónikus gyulladása – karöltve járó gyulladás fokozza a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, viszont a fekete szeder még a gyulladások kialakulását is képes lecsökkenteni, ami feltételezhetően mintegy előszobája a daganatok kialakulásának. A sötét színű, apró gyümölcsökkel kapcsolatban számtalan kutatást, vizsgálatot végeztek a tudósok. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a gyümölcsök akár önmagukban fogyasztva, akár kipréselve vagy vízzel hígítva is meggátolják a daganatos sejtek kialakulását és elszaporodását, de emellett a különféle baktériumok és a Candida albicans nevű gomba elszaporodását is képesek megakadályozni. A szeder mindemellett a nyálkahártya-gyulladással is eredményesen veszi fel a harcot. A szeder leveléből készíthetünk teát, amely kiválóan alkalmas hasmenés kezelésére. Egy csészébe tegyen egy teáskanálnyi szárított levelet, öntse le 2 dl forró vízzel, majd hagyja állni 10 percig. Ezt követően szűrje le, majd fogyassza egészséggel. Szájnyálkahártya-gyulladás esetén gargalizálhatunk is a levelekből készült főzettel, de nehezen gyógyuló sebek vagy fekélyek esetén a főzettel nemcsak gargalizálni, hanem öblögetni is lehetséges.

Szilva: A szilva rendkívül gazdag A-, C- és E-vitaminban is, amelyek miatt igen egészséges gyümölcsnek számít. Mivel antioxidáns hatású, a rák és a ráncok egyik legnagyobb harcosa. De mindezek mellett rengeteg káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezért a vérszegényeknek is igen ajánlott a szilva rendszeres fogyasztása. Egyes megfigyelések alapján egy sor gyógyító tulajdonságát is megemlíthetjük. Csökkenti a köszvényesek reumások panaszait, jótékony vese- és májbetegek diétájában. 

A szilva gyümölcssavai serkentik a nyál- és gyomorsavtermelést, tehát - fogyókúrázók vigyázat! - étvágyfokozók is egyben. Indiai orvosok lázcsillapítónak is rendelik. A szilvában található sok rost, szorbitol és difenil-lizatin egyaránt az emésztőrendszer gyorsabb működését segíti elő. Aki székrekedésben szenved, mindenképpen sok szilvát kell fogyasztania. A népi gyógyászatban hashajtásra is ezt használták: ha épp nem volt már szezonja, néhány kanál szilvalekvárt etettek a szorulásban szenvedővel. A szilva közel 85%-os víztartalma miatt tökéletesen hidratálja a szervezetet, egyúttal a méregtelenítési és salaktalanítási folyamatokban is intenzíven részt vesz. Az immunrendszer mellett az idegrendszer is rendszeres támogatásra szorul. A szilvában található anyagok révén az idegrendszer is megkapja a megfelelő anyagokat a kiegyensúlyozott működéshez. A szilva rendszeres fogyasztásával védjük a szív és érrendszert is.