Hála

Minden ember valahol arra törekszik, hogy jól érezze magát, hogy boldog legyen. Természetesen az, hogy kinek mi okoz boldogságot egyénenként eltérő és ezáltal az is, hogy ki hogyan éri azt el.

A kutatók a magukat jól-érző emberek vérében az átlagosnál magasabb dopamin- és szerotonin észintet találtak, ezért a boldogságot és az örömérzetet legfőképpen ennek a két vegyületnek tulajdonítják.

Lelkesedés és motiváció: A dopamin a boldogság hormonja, több, mint csak öröm, hanem minden örömünk neurokémiai összefüggése. A dopamin az agy örömközpontjával van összefüggésben, élvezetet stimulál és motivál is. Különböző drogokhoz is szokták hasonlítani a hatását, mivel ezek a szerek az agy dopamin szintjét növelik. 

Leegyszerűsítve, a dopamin teszi lehetővé számunkra a boldogság, az élvezet, az eufória és a motiváció érzését. A dopamin szintje többek között hatással van a hangulatra, a viselkedésre, az energiára és az észlelésre. A felszabaduló dopamin elégedettséget vált ki, ezért is emlegetik más néven boldogsághormonként. Ha jutalmazva érezzük magunkat, (pl. csokoládé, édesség) emelkedik a dopaminszintünk. A dopaminszint nem csak akkor növekszik, ha jutalmat kap.  

A dopamin szintet így lehet természetes módon emelni: 
- Mozgással: A testmozgás jótékony hatásait nem lehet elégszer hangoztatni. A mozgás által nemcsak formásabbak és izmosabbak leszünk, hanem könnyebben vehetjük a stresszhelyzeteket és energikusabbak is leszünk. A mozgás, az antidepresszánsokhoz hasonlóan, az agy bizonyos neurotranszmitter-rendszereire hat, növeli a szerotonin, az endorfin és a dopamin szintjét is. Jógázz,  tornázz, fuss, vagy akár táncolj naponta 30 percet. 
- Zenehallgatással: A zenehallgatás ideiglenesen emeli meg a dopaminszintet, de a közben keletkező kellemes érzés segít kibillenteni a szomorkodásból, és utána nagyobb lendülettel vághatunk bele a ránk váró feladatoknak.
- Meditációval: A mozgáshoz hasonlóan a meditációnak is napról napra számtalan előnyét fedezik fel a kutatók. Sajnos az emberek többsége hajlamos a túlgondolkodásra, amely nemcsak idegesítő, hanem egy olyan kényszer, amely megzavarja a tudatunkat, és negatív hatással van a lelki fejlődésünkre. A tudósok csak nemrég fedezték fel a buddhisták már régóta hangoztatott nézetét, mely szerint "Meditáció és tudatos jelenlét nélkül nincs egészséges lélek." A meditáció növeli a tudatosságot, megszabadít a lelkünkben tomboló zűrzavartól és megajándékoz bennünket a teljesség érzésével.
- Kreatv tevékenységgel: Lehet az akár a kézimunka, a festés, az írás, az éneklés, a táncolás, fotózás, stb.  Amikor valamit létrehozunk, akkor agyunk teljes mértékben képes a cselekvésre fókuszálni.  Találj olyan kikapcsolódást, amit szeretsz, és ami kellően inspirál. Szabadítsd fel és használd a kreatív energiát, amelyet az élet más területére is magaddal vihetsz.
- Hála adással: Bizony, a hála adás is emeli a dopaminszintet. (Erről lentebb olvashatsz.) 

A hangulat szabályozozó: A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. A szerotonint főként a gyomor-bél rendszer állítja elő. Legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban (főként a hipotalamuszban) tárolódik, a triptofán nevű aminosavból jön létre, rövid metabolizációs folyamat révén.  

A szerotonin az a hormon, amely biztosítani tudja az öröm, nyugalom és a biztonság érzését.

A szerotonin szintje kihat egyebek mellett a hangulatunkra, a libidónkra, az alvásunkra és az étvágyunkra is. A kutatók úgy tartják, hogy a szerotonin hiánya fontos szerepet játszhat a depressziós állapot kialakulásában. Ha valakinél sérülékenyebb a rendszer, akkor a szerotonin-szint csökkenése miatt könnyen kialakulhat a depresszió, amit általában gyógyszerekkel "orvosoknak", pedig a szájon át és intravénásan bevitt szerotonin tartalmú tabletták és táplálék-kiegészítők nagyrésze hatástalan, mert nem jut át a vér-agy gáton.

Sajnos a hétköznapi ember számára nem áll rendelkezésre olyan mérőeszköz, amellyel meg tudná mérni a szerotonin-szintjét és követni tudná annak pontos hatását szervezetére. Ugyanakkor nem árthatunk magunknak, ha az alább javasoltakat kipróbáljuk és kitapasztaljuk, hogy mi az, amitől jól érezzük magunkat. 

A szerotonin szintet így lehet természetes módon emelni: 

- Testdezéssel: Gondolom a testedzés már a "lerágott csont" kategóriába tartozik sokaknál, mégis nem győzöm hangsúlyozni jótékony hatását. A testedzés is egyfajta stressz a szervezet számára, de ha ez a testedzés a személy számára megfelelő és nem haladja meg a képességeit, nem terheli túl, akkor szervezete elkezd alkalmazkodni ehhez a rendszeres stresszhez és a stressz válaszban részt vevő anyagok termelését növelni fogja. Ilyen pl. a noradrenalin és a szerotonin. Így hosszú távon a sportnak pozitív hatása lesz az idegrendszerre. A japán Mayo klinika kutatásai szerint testedzéskor a szerotoninon kívűl ópiátok (gondoltad volna?) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak, csökkentik a fájdalomérzetet, a fáradtságérzetet, és gátolják a szervezetben a stressz választ, amit általában szorongásos tünetként szoktunk megélni. Ezek a vegyületek számos depresszív tünetet enyhítenek, mint pl. szomorúság, rosszkedv, szorongás, feszültség, fáradtság, kimerültség, harag, düh, önbizalomhiány és a reménytelenségérzés. Mindegy milyen testedzést választunk, (itt is jó lehet a mozgás bármilyen formája, de legalább 30 percig tartson) 

- Napfénnyel: A napfény optimalizálja a szerotonin-szintet, ezért kiváló hangulatjavító. Délelőtt tizenegy óra előtt és tizenöt óra után kifejezetten ajánlatos a napfényen tartózkodni, mert ez a természetes "energiafeltöltő állomásunk" állomásunk, ami kimutathatóan antidepresszáns hatású. Természetesen nem csak a betegeknek, az egészségeseknek is ajánlható. Sajnos, ha kevés a fény, a szervezetben termelődő szerotonin gyorsabban lebomlik, ezért a napfény hiánya negagív, a napon való tatrtózkodás pedig jótékony hatással van a hangulatunkra. Télen, amikor szinte a nap sem süt, a szerotonin szintet emelhetjük fényterápiával. 

- Szeretkezéssel: A szeretkezés utáni eufórikus érzés oka, hogy az idegrendszer intenzív működése következtében a szervezet - az élvezet hatása alatt - szerotonint és dopamint választ ki. Ezek doppingolják az agyat, majd fokozzák a vérkeringést, ezzel előidézve egy általános "jól érzem magam”"állapotot.

- Folsavval: Klinikai vizsgálatok során a depresszióban szenvedő nők 31-35%-ánál mutatták ki a folsav hiányát is. (A fogamzásgátló szedés az egyik legfontosabb hiányt előidéző tényező.) Idős emberek esetében ez az érték jóval magasabb is lehet. A folsav hiány következtében csökken a szerotonin-szint az agyban, mivel a folsav a szerotonin szintézis egyik lépésének nélkülözhetetlen közreműködője. Számos gyógyszer, többek között az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók idéznek elő hiányt a táplálékkal bevitt folsav felszívódásának gátlásával. A folsav hiánya a depresszió mellett szorongást, apátiát, tébolyodottságot okozhat.

- B5-vitaminnal: Mivel a B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, a kutatások azt sugallják, hogy memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán felül a szorongás, a depresszió és a stressz kezelésekor is hasznos lehet. A B5-vitamin szerotonin termelést serkentő hatása a migrénes fejfájások kezelésekor is segítségünkre lehet.

- B6-vitaminnal: A szerotonin szintézis másik nélkülözhetetlen eleme. A folsavhoz hasonlóan a depressziós embereknél a B6-vitamin szintje is jellegzetesen alacsonyabb a normálisnál.

Bármilyen furcsán is hangzik, de a hála érzése

megemeli a dopamin- és szerotonin szintet is.

Fontossága ellenére a hála az egyik leginkább elhanyagolt és alábecsült "erény”. Pedig a hála érzése kulcsfontosságú a boldogabb élethez. Ha hálásak vagyunk életünk legapróbb dolgaiért is, jólétünkben és boldogságunkban is javulást látunk.  

Azokon a szürke napokon, amikor semmi sem megy, nehezebb a hálát érezni, éppen ezért szokásunkká kell tennünk a hálát, hogy felemelje hangulatunkat. Amikor arra gondolunk, hogy miért lehetünk hálásak mosolyoghatunk, és szívünk táján egy szétáramló melegséget érezhetünk, és ez azonnal feldobja a hangulatunkat.

A negatív dolgokra való összpontosítástól a pozitívumok felé való elmozdulás rendkívül felemelő, és ha naponta gyakoroljuk a hálát, akkor szokássá válik, hogy az élet pozitívumaira gondoljunk, és ez az optimizmus boldogabbá tesz minket.

Ha hálásak tudunk lenni, több időt töltünk pozitív érzelmek megélésével, ahelyett, hogy félnénk attól, amink nincs. Ha képesek vagyunk arra képezni magunkat, hogy hálásak legyünk azért, ami jó dolog számunkra, az megváltoztatja az agy kémiáját, és beindítja az agyban a neurotranszmittereket, (az agysejtek kémiai nyelve, a szervezet kémiai hírvivői) amelyek dopamint és szerotonint termelnek.

Ezt bizonyítják a hála témájában végzett neuropszichológiai tanulmányok, melyek felkeltették az idegtudományi kutatók érdeklődését. Sok tudományos tényt fedeztek fel a háláról.  Egy tanulmány szerint a hála neurális alapja nemcsak az alapvető emberi érzelmek körül forog, hanem kiterjed azokra a szociális érzelmekre is, amelyek döntő szerepet játszanak az egyén jólétében (Wood és munkatársai 2007). Az agy különböző régióiban végzett kémiai aktivitások azt is jelzik, hogy a hála összefügg az erkölcsi ítélőképességgel.

Sőt, a hála viselkedésbeli megnyilvánulásainak különbségeit befolyásolhatják "az oxitocin funkció genotípusának egyéni különbségei", ami rámutat a hála társadalmi kötődésben betöltött fontos szerepére. Továbbá, egy másik tanulmány azt sugallja, hogy az agy a jutalmakra válaszul dopamint termel, ami a hálás állapothoz köthető (Carter, 2009). A hála-tanulmányok meglehetősen következetesek ebben a tekintetben.

Amint ezek a hála előnyeiről szóló kutatások azt mutatják, a központi idegrendszerben zajló összes idegi tevékenység külsőleg a hála pozitív érzelmi válaszaként nyilvánul meg. Cserébe a hála olyan előnyöket vonz vissza, amelyek túlmutatnak az érzelmi elégedettségen és a boldogságon.

A hálaadás egy olyan attitűd, (nem hálaadó istentiszteletről, vallási szertartásról van szó) amely segíthet megtanítani agyunkat, hogy jobban ráhangolódjon a pozitivitásra. A hála olyan dolog, amelyet szokásként kifejleszthetünk.

Íme néhány tudományosan bizonyított gyakorlat és a hálaérzet javítására.

Napló vezetése. Számos tanulmány kimutatta, hogy a nap, a hét vagy a hónap során átélt pozitív élmények részleteinek lejegyzése elősegítheti az agyat, hogy jobban értékelje azokat a dolgokat, amelyekért hálásnak kell lennünk. Javaslom, hogy minden este lefekvés előtt csináld. Segít látni, hogy mennyi gyönyörű pillanatot élhettél át aznap, és arra edzi az agyunkat, hogy a jóra összpontosítson, így nyugodtabban is alszol. 

Hálalevelek írása: Ha hetente legalább egy embernek írunk hálalevelet vagy akár köszönetet, az jelentősen  javítja a mentális egészséget.  Ezt egy tanulmány bizonyítja, amelyben körülbelül 300 felnőtt vett részt, akik mindegyike mentális egészségügyi tanácsadáson ment keresztül. 

Hála kifejezése szeretteinknek: 
A kis kedvességeket, különösen, ha olyan emberektől származnak akikhez közel állunk, (család, rokonok,
közeli barátok stb.), néha figyelmen kívül hagyjuk.
Kezdhetjük azzal, hogy megköszönjük az apró
gesztusokat, amelyeket észreveszünk, - például,
ha a szeretteink megkérdezik, hogyan telt a napunk,
vagy elkészítik kedvenc ételeinket stb. Ez nemcsak
hálássá tesz minket azért, amink van, hanem segít
erősebb kapcsolatot kialakítani azokkal az emberekkel,

akikről mi is gondoskodunk. Hálalevelek vagy jegyzetek 

írása azoknak az embereknek, akik az inspiráció forrásává váltak, szintén növeli a boldogság és a hála szintjét.

 A minden napi hálaadás segít azonosítani azokat a sikereket, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynánk, és megemelheti az energiaszintünket és az érzelmi pozitivitásunkat. De nem csak saját dolgainkért adhatunk hálát. Hálát adhatunk a szeretteink, barátaink ismerőseink, vagy egy közösség (amibe beletertozunk) sikereiért, jó cselekedeteiért.

Amikor hálát adsz, tartsd szemelőtt, hogy ne összetett kezekkel tedd! Az összezárt kezek elzárják a kiáramló energiáidat és hálád nem jut el a környezeted és az Univerzum felé. Ugyan ez vonatkozik arra, amikor áldást kérsz, vagy adsz. A bal kéz a befogadó, a jobb kéz a továbbító. Tehát, ha össze van zárva a kezed, egyik sem működik.