PROPOLISZ

 A méhtermékek közül alighanem a propolisz tekinthető a leginkább gyógyhatású anyagnak. Nagyszerű anyagokból tevődik össze, kutatók ezrei tanulmányozzák gyógyszertani tulajdonságait és javallatait. A propoliszban nagy számban fordulnak elő különböző vegyületek.

A propolisz mennyiségi összetevői:
- 55% gyanta (a gyanta egy ragacsos, vízzel vagy más szerves oldószerrel nem vagy csak enyhén oldható anyag, amely szerkezeti tulajdonságai miatt fontos) és balzsam (a balzsam természetes anyag, folyékony vagy félfolyékony halmazállapotú, általában a fák kérgéről nyerhető ki speciális módon – Opriş, 1990).
- 7,5-35% viasz; Ushkalova és Topalova (1978) mutatta ki, hogy a viasz a propolisz alapvető összetevője, mértéke pedig függ a területtől, ahol a méhek kitermelték, a begyűjtés módszerétől, illetve más tényezőktől.
- 10% illóolaj (az illóolajak összetevőinek általában kellemes illatuk van).
- 5% pollen.
- 5% zsírsav.
- 4,4-19% szennyeződés (terpén, csersavszerű anyagok, méhek nyálmirigy-váladékai és más járulékos összetevők).

A propolisz minőségi összetevői: flavonoidok, alifás savak és azok észterei, hosszú szénláncú alifás savak, rövid szénláncú olajok, rövid szénláncú olajok észterei, aromas savak és észterei, benzoesav és származékai, aldehidek, alkohol, fahéjsav és származékai, savak és származékaik, ketonok, fenolok, aromák, terpén, sesquiterpének és származékai, alkoholok, terpenoidok és más vegyületek, illékony szénhidrogének, alifás szénhidrogének, szterinek és szteroidok, cukrok, laktonok, α- és β-amilázok, aminosavak, nukleinsav-származékok, vitaminok, ásványi anyagok, transzhidrogenáz anaerob H+ donoranyagok és más vízben és szerves oldószerekben nem oldódó anyagok, valamint szennyeződés.

A propolisz a legtermészetesebb antibiotikum, amit valaha is használt az emberiség. Figyelemre méltó, hogy ez a felfedezés már több mint 2000 évvel ezelőtt született. Antibakteriális hatása már a történelemírás kezdetén ismert volt. A népi gyógyászatban nagyon jól ismert és széles körben használt.

A propolisz terápiás és gyógyító tulajdonságai.

Már az ókori görögök, rómaiak és egyiptomiak is feljegyezték a propolisz gyógyító hatását, amit elsősorban horzsolásos sérülések gyógyításakor használtak. Mára a propolisz ezen jellemzői tudományosan is bizonyítottak. A propoliszt – a több mint 70 gyógyszertanilag bizonyított tulajdonsággal rendelkező gyógyhatású méhterméket – már az ókortól kezdve esetek százaiban javallották, illetve terápiás célokra használták. 

A propoliszt, az "élet védelmezőjét" a következő egészségügyi területeken alkalmazzák sikeresen betegségek kezelésére:

- A propolisz aktiválja a csecsemőmirigyet, amely az emberi hormon- és immunrendszer központi szerve.

- A nagyon ritkán feléépő allergiás tünetektől eltekintve, a propolisz számos mikroorganizmussal szemben hatékony antibiotikum, amellyel szemben nem alakul ki rezisztencia.

- A propoliszbantalálható flavonoidok az embernél katalizátorként, az immurendszert felerősítik.

- Az idős emberek kezelése alatt igazolta, hogy a propolisz kúraszerű alkalmazásával a testi és lelki állapot, jelentősen javul.

- A sejtosztódás és az anyagcsere sebességét akár a kétszeresére is meg tudja növelni, így éri el a propolisz a sokszor látványosan gyors sejtforradást. Ennek köszönhető gyulladáscsökkentő hatása is, illetve az aknékra és a herpeszre kifejtett jótékony hatásának is ez az oka.

- A propolisz a keringési zavarok és a magas vérlipidszint esetében is hatékonynak bizonyult.

- A propolisz számos gyulladás félében illetve a nyálkahártya gennyes és a bőr különféle megbetegedéseiben is hatékony.

- Hatása az antibiotikumokéval egyenértékű, amennyiben redszeresen alkalmazzák. A propolisz – csakúgy, mint az ipari méretekben gyártott antibiotikumok – a baktériumok túlnyomó részét képes legyőzni: a staphylococcust, a streptococcust és másokat. Ezenkívül, a propolisznak – ellenben az iparilag gyártott antibiotikumokkal – nincsenek mellékhatásai. Az antibiotikus hatást a propoliszban nagy mennyiségben jelenlévő flavonoidok biztosítják (41 félét tartalmaz).
- A flavonoidok szerepet játszanak a haj növekedésében, továbbá serkentik a vér keringését. Szerepet játszanak az epebántalmak megszűntetésében, a vizelet kiválasztásában és a belső elválasztásban, főleg a pajzsmirigy és a hasnyálmirigy esetében.
- A szájüreg betegségeinél: krónikus, visszatérő szájpenész esetében, gombás fertőzéseknél, krónikus felszíni fogágybetegségnél, mandulaműtét utáni szájgyulladásnál, fekélyes szájgyulladásnál, fekélyes üszkösödést okozó szájgyulladásnál.
- Fül-orr-gégészeti betegségek esetén: heveny mandulagyulladásnál, heveny középfülgyulladás esetén, krónikus torokgyulladásnál, poszttraumás torokgyulladás esetén, a hallás elvesztésénél (csökkent hallóképességnél).
- Szembetegségek esetében: a szem elülső részének mikróbás gyulladásakor, szem- és kötőhártya-sérüléskor.
- Tüdőbaj esetében (pulmonológia): asztmánál, hörgőtágulat esetén, asztmás hörghurutnál.
- Emésztőrendszeri betegségeknél: félheveny és idült vastagbélgyulladásnál, székrekedés, gyomorhurut esetén.

ELLENJAVALLAT A PROPOLISZ HASZNÁLATÁRA: Az emberek körülbelül 1-2%-ánál fordul elő allergiás reakció a propoliszra, vagy bizonyos anyagokra, amelyek az összetételében előfordulnak. Így a propolisz fogyasztása nekik nem ajánlott.

Propolisz-tinktúra 

Elkészítésének módja: 100 g 80-86%-os alkoholhoz 20 g hűtőben tárolt, szilárd halmazállapotú propoliszt adunk. Az alkohollal elkevert propoliszt tegyük egy palackba, hevítsük fel 30-40 °C-ra (állítsuk bele forróvizes edénybe) és rázzuk jól öszsze. Ezt hetente 6-7 alkalommal ismételjük meg, majd hagyjuk a keveréket ülepedni és a tiszta folyadékot öntsük le.