Köszvény

A  köszvény az ízületi gyulladás artitisz (arthritis) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez.

A köszvény leginkább anyagcserezavartól alakul ki, 

melynek eredménye a húgysav felhalmozódása a vérben.

A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szintén növeli a kockázatát, ha családjában másnak is volt már ilyen megbetegedése. Akik ebben a betegségben szenvednek, jól tudják, mennyire meg tudja keseríteni a mindennapokat.

A húgysav a szervezetünkben háromféleképpen tud keletkezni:

- az egyik a táplálékkal bevitt húgysav,

- a másik a szervezet által képzett húgysav,

- a harmadik a sejtszétesés miatti húgysavtúltengés:  Húgysavat a szervezetünkbe sejtmagokkal viszünk be, ahogy a nukleinsavak lebomlanak, (DNS, RNS) , ennek a végterméke a húgysav.

- Emellett a megemésztett táplálékból a szervezet is képez húgysavat.

Ha valakinek túlprodukciós köszvény betegsége van, olyankor a szervezet túltermeli a húgysavat. Ilyenkor a szervezet által képzett húgysav okozza a betegséget.

Van egy olyan kialakulási mód is, hogy kívülről jut be túl sok húgysav és a húgysavszabályozás károsodik. Ilyenkor megváltozik, hogy a szervezet mennyi húgysavat termel, a bevitt húgysav mennyisége miatt.

Vannak olyan betegségek is, amelyek fokozott sejtszéteséssel járnak, (egyes daganatos betegségek, tályogok, stb.) amikor a sejtszéteséstől jut be túl sok sejtmag a keringésbe.

Ennek lebomlása kapcsán túl sok lesz a húgysav a szervezetben és az ki tud csapódni az ízületekben.

A köszvény az egész szervezet betegsége, de általában az ízületeken látszik.

A köszvényes roham jellegzetes tünetei: A megbetegedés először az ízületeket érinti, mely leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik, de gyakori még a térdeken és a bokákon is a kialakulása, ennek neve podagra.

Könnyű észrevenni a podagrát, ami az öregujjnak a gyulladása. A nagylábujj ilyen jellegzetes gyulladását észrevenni nagyon-nagyon könnyű, erről rá is szokott mindenki jönni, hogy köszvénye van. 

Ha más ízület gyullad be, akkor nem annyira könnyű észrevenni, de a köszvény leggyakrabban akut ízületi gyulladásként jelentkezik.

Mostanában egyre gyakoribbak az olyan a köszvényes rohamok is, amelyek nem ezen az ízületen jelentkeznek, hanem máshol.

Leggyakrabban a nagylábujj mellett szoktunk látni csuklóban, könyökben, vagy pedig térdben köszvényes rohamot.

Tünetei:
-Intenzív ízületi fájdalom: A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik.
- Gyulladás és kipirosodás: Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomás érzékennyé válnak.

Sokan összekeverik a köszvény és a reumás betegségek tüneteit, hiszen mindkettő ízületi fájdalommal jár. A reuma azonban nem csupán a csontok ízületeit támadja meg, hanem más szerveket is érintő autoimmun betegség.

Miért alakul ki a köszvény? A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban. Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat.

Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:
- Életkor és nem. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.
- Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.
-Életviteli tényezők. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.
- Betegsége:A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.
- Gyógyszerek: A tiazid típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik a húgysavszintet.

A betegség szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.

Léteznek a probléma kezelésére nagyszerű természetes gyógymódok. Heveny köszvényes roham esetén az elsődleges feladat a fájdalom csillapítása és a gyulladás csökkentése. 

- A fájdalomcsillapítóként gyakran használt acetil-szalicilsav nem ajánlott, mert megemelheti a vérben a húgysav szintjét. Ez a szer ugyanis ugyanazon az úton ürül ki a veséből, mint a húgysav, és ezért blokkolja ez utóbbi távozását. A vérben felhalmozódó húgysav aztán újabb rohamot vált ki. Ezért fájdalomcsillapításra inkább ibuprofén-vagy diclofenactartalmú gyógyszert kell alkalmazni. Az akut köszvényes roham kezelése két-három napot vesz igénybe, ám utána hosszú távú megelőző intézkedéseket kell tenni. 

A heveny köszvényes roham kezelése:

- Hűtsük az érintett ízületet jégtömlővel. Soha ne tegyünk jeget közvetlenül a bőrre! Csomagoljuk be törülközőbe, nehogy fagyási sérülést okozzon. A sportbaleseteknél alkalmazott jégpárna is jó szolgálatot tehet. Kíméljük az érintett ízületet – ezt feltehetőleg a fájdalom miatt amúgy is megtesszük -, és polcoljuk fel a lábat.

-Van egy igen hatékony gyógyszer, a kolchicin. Ez a hatóanyag az őszi kikericsben található, és már az ókori görögök is alkalmazták köszvény ellen – Hippokratész is leírja a használatát. Súlyos rohamok esetén jóval hatékonyabb, mint a nem szteroid gyulladásgátlók – különösen, ha az első tizenkét órán belül beadják. Mivel azonban mellékhatásai lehetnek (elsősorban hasmenés), csak súlyos rohamok esetén folyamodnak hozzá.

A kezeletlen köszvény viszont egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet. Amennyiben a köszvény tüneteit érzékeli, keressen fel egy reumatológust, A reumatológus vizsgálja és kezeli mindazokat a panaszokat és betegségeket, amelyek a csontokban, ízületekben, izmokban  jelentkeznek. A reumatológus a kivizsgálás után, a fájdalmat és a gyulladást NSAID-kkel kezeli. Ilyen a diclofenac és az ibuproíén.

- A kortizonkészítmények (kortizolszármazékok) is alkalmasak a gyulladás csökkentésére és a fájdalom csillapítására. Ha a beteg cukorbajban is szenved (ami gyakori eset), ezeket csak injekció formájában szabad alkalmazni. Az injekciót közvetlenül az érintett ízületbe kell beadni, akkor kevesebb a mellékhatás.

Azt sem árt azonban tudni, hogy melyek azok az ételek, 

amelyeknek a fogyasztását jobb, ha kerüljük.

Az alábbi ételek, italok mérsékelt fogyasztásaajánlott: 

- A belsőségek, a baromfi-, a marha-, a bárány- és a sertéshúsok fogyasztása, továbbá olyan tengeri ínyencségek esetében, mint a hering, a makréla, a rák és a homár. Mi több, általánosságban kijelenthető, hogy legyünk óvatosak a húsfogyasztással. 

- Szintén ártalmas lehet az alkohol, különösen a sör. 

- A spárga, a gomba, illetve olyan ételek és italok, amelyekben kukoricaszirup található, ugyancsak nem jelentenek jó választást.

Ajánlott élelmiszerek, amikkel megelőzhető, vagy gyógyítható a köszvény:

- Cseresznye: Ehetünk bőven cseresznyét, mivel a gyümölcs leve segít csökkenteni a gyulladást, egyben a köszvénnyel járó fájdalmat is csillapítja. Napi egy deciliter cseresznyelé vagy húsz szem cseresznye rendszeres fogyasztása akár már néhány nap után eredményt hozhat.

- Méhpempő: Az ízületi gyulladás, a porckopás vagy az artritisz esetén a méhpempő serkenti a mellékvesében a gyulladásgátló kortizol hormon termelődését, ami lassítja az ízületi degeneratív folyamatokat, és elősegíti a porcszövetek regenerálódását. Mivel gyulladáscsökkentő, emiatt felgyorsítja a reuma vagy a gyulladásban lévő ízület gyógyulását. 40-45 napos kúra ajánlott, napi 1-3 gramm, évente 2-3-szor.

- Zeller: A zellerben, illetve a zellermagban több mint 20 gyulladáscsökkentő hatóanyag található. Ehetünk nyers szárzellert, keverhetjük levesbe, salátákba, vagy használhatunk zellersót, a zellermagot pedig kenyerek, lepények tésztájába is keverhetjük. Lényeg, hogy fogyasszuk rendszeresen, mivel igen jótékony hatású.

- Gyömbér: A gyömbér az egyik leghatékonyabb természetes gyógyszerként van számontartva világszerte. A gyömbér hatása, hogy javítja a vérkeringést és gátolja a gyulladás létrejöttét, így segít a reumás és ízületi gyulladások kezelése esetén. Ha a cél az ízületi gyulladás (ez esetben a köszvény) kezelése, akkor a gyömbér leghatékonyabb felhasználási módja a gyógyfürdő. 

Alkalmazása: Egy gumónyi megpucolt, felszeletelt gyömbért, áztassunk 10-15 percig egy liter forró vízben, majd öntsük a főzetet a fürdővizhez és pihentessük benne fájó tagjainkat. A friss gyömbért pár csepp gyömbér illóolajjal is helyettesíthetjük. A fűrdővízbe cseppentve 5-10 csepp hasonló hatást ér el.

- Almaecet: A pasztörizálatlan almaecettel is érdemes lehet próbálkozni, mivel olyan mikrobák vannak benne, amelyek segítenek felvenni a harcot a köszvénnyel. 

Alkalmazása: Egy pohár vízhez keverjünk egy teáskanál almaecetet - igyunk belőle, amennyit csak tudunk, mert a köszvényeseknek különösen fontos a megfelelő folyadékpótlás.